Míg a bankok korábban a rémisztően magas országkockázati felárral (CDS), illetve a svájci frank és az euró irányadó kamatlábának magas szintjével magyarázták, miért nem tudnak engedni a devizahitelek kamataiból, manapság inkább arra hivatkoznak, hogy „piaci tényezők összességének” szem előtt tartásával alakítják azok nagyságát – mi legalábbis efféle semmitmondó válaszokat kaptunk a megkérdezett pénzintézetektől. Érthető is, hogy új magyarázattal álltak elő, hiszen az Azénpénzem.hu pénzügyi szakportál gyűjtése szerint hazánk CDS-árazása a 2011. novemberi 640-ről 200 pontra esett. A svájci frank irányadó kamata 2007 márciusa óta 2,5-ről 0,2 százalékra, az euróé pedig 4-ről 0,6 százalékra mérséklődött.
Ehhez képest a hazai bankoknál a devizahitelek kamata alig változott. A svájcifrank-alapú hitelek átlagos kamata a 2012. szeptemberi 6,38 százalékos csúcsszintről idén márciusra 6,29 százalékra mérséklődött, az euróalapú hitelek kamata pedig a 7,41 százalékos csúcsról 7,08 százalékra esett vissza.
Semmi nem korlátozza a bankokat a két évvel ezelőtt kötelezővé tett referenciakamat bevezetése előtt felvett hitelek esetében a kamatok alakításában – mondta a Magyar Nemzet kérdésére a BankRáció.hu elemzője. Gergely Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását jelző olyan mutatók, mint az országkockázati felár (CDS) 2011–2012-es esése után sem csökkentek érezhetően a hitelkamatok. Minden bizonnyal ez is hozzájárult, hogy a magyar kormány 2012. április elsejétől a referenciakamat bevezetésével korlátozta a pénzintézetek kamatemelésének mértékét. (Ennek lényege, hogy a csökkenő alapkamathoz igazodó budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz – BUBOR – kell kötni a felszámított hitelkamatot, s erre csak korlátozott mértékben tehetik rá saját felárukat, azaz hasznukat a bankok.)
Akad olyan bank is, amelyik a bedőlő hitelek magas arányával magyarázza, hogy nem tud engedni kamataiból. Gergely Péter szerint az átlag ügyfél joggal mondhatja, hogy miután a bank a hitelbírálat során minden hitelfelvevőt megvizsgált, vállalnia kellene a felelősséget a nem fizetők fizetésképtelenségéért. Ennek terheit ne akassza a becsületesen fizetők nyakába. A szakértő szerint a megoldást az jelenthetné, ha a kormány tervei szerint a lehető leggyorsabban át lehetne váltani a devizahiteleket forinthitelekké, akkor ugyanis a bankoknak már kötelező lenne a referenciakamatot alkalmazniuk az új szerződésekben, s így vége lenne a magas kamatszintnek. Ráadásul az egyszerű ügyfél is követni tudná, miként alakulnak a törlesztőrészletei. Mindehhez persze szükség lenne a Kúria mihamarabbi döntésére, hogy az Európai Bíróság iránymutatása alapján határozzon, miként változtathatja meg a kormány az egyoldalú szerződésmódosításra és az árfolyamrés alkalmazására vonatkozó jogszabályokat.
Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
