A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a jogalkotás folyamán figyelembe vehetik azt is, vajon a bankok megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket arról, számukra mekkora kockázattal jár a devizahitel felvétele, tisztában voltak-e minden részlettel és azzal, hogy a helyzet rosszabbra fordulásakor miképpen oszlik meg a kockázat a pénzintézet és az adós között.
A devizahitel-szerződések egy másik problémás eleme az árfolyamrés alkalmazása, vagyis az a gyakorlat, amikor a pénzintézet a hitelt a svájci frank, az euró vagy a japán jen eladási árfolyama alapján folyósította, de a törlesztőrészleteket már vételi árfolyamon számítja ki. Ezzel kapcsolatban Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke elmondta, hogy az Európai Bíróság múlt heti ítéletében világossá tette, hogy a magyar igazságszolgáltatás vizsgálhatja ezt a kérdést, és a nemzeti jog alkalmas arra, hogy a Kúria döntést hozzon erről.
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
