Fokozódik a német–amerikai ellentét Ukrajna ügyében

A nyugati szankciók nem csak Oroszországot, de Európát is sújtanák. Németország ezt nem akarja.

Az orosz–ukrán válsághoz való hozzáállás országonként más, kőkemény fellépést követelnek az amerikaiak, a balti államok, a lengyelek, a románok és részben a franciák, Európa többi része puha választ akar. A németek pedig bármi módon el akarják kerülni az újabb szankciócsomagot – mondta a 180 percben Nógrádi György. A Hírado.hu beszámolója szerint a biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az amerikai és német álláspont között olyan ellentét van – nem csak ebben, hanem például a lehallgatási ügyben is – amely korábban elképzelhetetlen volt.

A szakértő szerint jelenleg mindenki május 25-ét, az ukrán választások napját várja – hogy meglesznek-e rendben a választások, és hogy mi lesz utána. Nógrádi hangsúlyozta, hogy a héten az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöke Moszkvába megy tárgyalni, mert Európa nem akar újabb és újabb háborúkat. A német álláspont, hogy május 25-éig legyen egy újabb genfi konferencia, és szülessenek meg azok a kompromisszumok, amelyek az előző megállapodás már tartalmazott, de azokat se az oroszok, se az ukránok nem hajtották végre.

A nyugati intézkedések kapcsán azt mondta, a nagyon kemény megszorítások egyelőre papíron sincsenek meg. Eddig két korlátozó csomag volt, amelyek érdemi eredményeket nem hoztak, a kemény bírságokat május 25-e után akarják kidolgozni, és életbe léptetni. Probléma azonban, hogy az Egyesült Államok által erőltetett Oroszország elleni intézkedések visszahatásai Európát sújtanák, nem Amerikát. A keményebb szankciók csak Magyarországnak azonnal 4,5 milliárd dollár veszteséget okoznának – mert ennyi áru exportja maradna el –, míg Németországban ennek a sokszorosa lenne a veszteség.

Európa jelentős része tehát el akarja kerülni a határozottabb szankciókat, a németek abban hisznek, hogy a színfalak mögött tárgyalássorozatot tudnak lebonyolítani az orosz vezetéssel, hogy kompromisszumot keressenek. Ennek a hozzáállásnak többek között az az oka, hogy Németország energiaellátásának 40 százaléka Oroszországból jön – tette hozzá a Kossuth Rádióban Nógrádi György.

Az ukrán kormányzat több terület fölött is elvesztette az ellenőrzést – mondta Rácz András. A régiós szakértő a Lánchíd Rádió Reggeli hírjáratnak kifejtette: szerinte azonban az országban továbbra sincs polgárháború. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója úgy véli: a többség Kelet-Ukrajnában nem akar elszakadni.

Vasárnap Odesszában kiszabadult több tucat, a pénteki zavargások miatt letartóztatott gyanúsított, miután nagy tömeg támadt a város rendőrkapitányságára. Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét, amely szintén az ukrán eseményekkel foglalkozik!

Fokozódik a német-amerikai ellentét Ukrajna ügyében

Az Egyesült Államok az ukrajnai válság kapcsán kemény nyugati szankciók bevezetését erőlteti Oroszország ellen, Németország azonban bármi módon el akar kerülni egy ilyen fellépést – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az orosz-ukrán válsághoz való hozzáállás országonként más, kőkemény fellépést követelnek az amerikaiak, a balti államok, a lengyelek, a románok és részben a franciák, Európa többi része puha választ akar. A németek pedig bármi módon el akarják kerülni az újabb szankciócsomagot – mondta a 180 percben Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az amerikai és német álláspont között olyan ellentét van – nem csak ebben, hanem például a lehallgatási ügyben is – amely korábban elképzelhetetlen volt.

http://www.hirado.hu/2014/05/05/nogradi-kemeny-nemet-amerikai-ellentet-alakult-ki/

Az elemző emlékeztetett rá, hogy Lengyelország, Románia és a balti államok azt kérték, a NATO telepítsen a területükre csapatokat, amelyektől biztonságuk növelését várják. A NATO vezető katonai ereje, az Egyesült Államok a térség országait arra kérte, védelmi kiadásaikat növeljék GDP-jük 2 százalékára. A baltiak esetében jelenleg ez az arány 0,8 százalék – Magyarországon 0,65 százalék. Amerika másrészt azt is mondta, hogy ha az ezen országokban használt korábbi szovjet haditechnikához az oroszok nem adnának alkatrészt, cseréljék le azt nyugatira. Ez azonban horribilis összegbe kerülne – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő szerint jelenleg ehhez az európai országok hozzáállása más-más, a lényeg, hogy mindenki várja a május 25-ét, hogy meglesznek-e Ukrajnában a választások, és mi lesz utána. Azt is hangsúlyozta, hogy a héten az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöke, a svájci államfő Moszkvába megy tárgyalni, mert Európa nem akar újabb és újabb háborúkat. A német álláspont, hogy május 25-ig legyen újabb genfi konferencia, és szülessenek meg azok a kompromisszumok, amelyek az előző megállapodás már tartalmazott, de se az oroszok, se az ukránok nem hajtották végre.

A nyugati intézkedések kapcsán azt mondta, a nagyon kemény szankciók egyelőre papíron sincsenek meg. Eddig két korlátozó csomag volt, amelyek érdemi eredményeket nem hoztak, a kemény szankciókat május 25-e után akarják kidolgozni, és életbe léptetni. Probléma azonban, hogy az Egyesült Államok által erőltetett Oroszország elleni intézkedések visszahatásai Európát sújtanák, nem Amerikát. A keményebb szankciók csak Magyarországnak azonnal 4,5 milliárd dollár veszteséget okoznának – mert ennyi áru exportja maradna el – Németországban a sokszorosa lenne a veszteség.

Európa jelentős része tehát el akarja kerülni a határozottabb szankciókat, a németek abban hisznek, hogy a színfalak mögött tárgyalássorozatot tudnak lebonyolítani az orosz vezetéssel, hogy kompromisszumot keressenek. Ennek a hozzáállásnak többek között az az oka, hogy Németország energiaellátásának 40 százaléka Oroszországból jön – tette hozzá a Kossuth Rádióban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.