Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta: a központ létrehozásával Magyarország vezető szerepet játszik Kína és a kelet-közép-európai (KKE) régió együttműködésének fejlesztésében. Szavai szerint a KKE régió jövőbeli versenyképességének záloga a sikeres Kína–KKE-együttműködés, amely erősíti az országokat, az egész térséget, és az Európai Uniót is.
A turisztikai központ létrehozásával Magyarország Kína és a kelet-közép-európai együttműködés egyik meghatározója lehet – fogalmazott. Emlékeztetett: 2011-ben Budapesten tartották az első regionális találkozót Kína és a régió országai között, majd a folyamat 2012-ben Varsóban folytatódott. A Lengyelországban elfogadott 12 pontos akcióterv 10 pontja a turisztikai együttműködésre vonatkozott, a tavalyi bukaresti Kína–KKE-csúcson pedig hat szakterület regionális központjának létrehozásáról döntöttek. Ismertetése szerint Lengyelország koordinálja a kereskedelmi kamarák közötti együttműködést, Csehország a tartományi és megyei önkormányzatok közötti, Románia a felsőoktatási intézmények közötti, Bulgária a mezőgazdasági, Szerbia az infrastrukturális fejlesztések területét, Magyarország pedig a turisztikai együttműködésért felel.
A hat központ közül elsőként a budapesti Kína–Kelet-Közép-Európa Turisztikai Regionális Központ kezdi meg működését, a régió országai így egységes desztinációként, hatékonyabban jelennek meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai piacon – mondta. Hozzátette: a központ feladata lesz a kapcsolatok fejlesztése a kínai turisztikai hivatal és a 16 KKE-ország nemzeti turisztikai szervezetei között, létrehozza és megosztja a turisztikai adatbázisokat, s évente szakmai fórumot rendez.
Az intézmény legfontosabb feladatának nevezte, hogy a régiót vonzó célponttá tegye a kínai turisták számára. Ehhez az új turisztikai útvonalak, termékek előállítása mellett le kell bontani az olyan bürokratikus akadályokat, mint a vízum. Közölte: a kínai turisták számának növelése érdekében egyszerűsítik az eljárást, hogy a régióba utazók a lehető leggyorsabban kapjanak vízumot. Tárgyalások kezdődtek egy új légi egyezményről, és a közvetlen légi járat helyreállításáról is.
Szólt arról is, hogy Kína kiutazó forgalma dinamikusan nő, 2013-ban 7,5 millióan érkeztek Európába, ebből 2,5 millió turista utazott a régióba. A térség az ázsiai országok közül Kínából fogadta a legtöbb turistát. A cél az, hogy a régióba érkezők száma 2018-ra másfélszeresére, 3,8 millióra emelkedjen – mondta.
Mikor Orbán Viktor februárban Kínába látogatott, Li Ko-csiang kínai kormányfővel tartott pekingi találkozóján nagy infrastrukturális beruházások megvalósítását és a kiemelt közös projektek jó előkészítését szorgalmazták a felek, konkrétan is megemlítve a Magyarországot Szerbiával összekötő vasút korszerűsítését.
Szao Csi-vej, a Kínai Turisztikai Hivatal elnöke kiemelte: 2013 novemberében Bukarestben adtak ki közös nyilatkozatot Kína és a 16 kelet-közép-európai ország vezetői közötti együttműködésről, amelyben egyértelműsítették Kína és a KKE-országok hosszú távú együttműködésének fő területeit, közöttük a turizmusét. A döntés kifejezi azt, hogy Kína és a KKE-országok nagy figyelemmel kísérik az iparág közös fejlesztését, a turisztikai kapcsolatokat történelmi küldetésnek tekintik.
Hozzátette: a két fél a turisztikai együttműködést magasabb szintre kívánja emelni, a korlátokat közösen kell lebontani. A kínai fél támogatja a régió turizmusfejlesztési szervezetei szövetségének létrejöttét, javaslatot tett miniszteri értekezleti mechanizmus kialakítására. Az elnök ugyancsak hangsúlyozta a közvetlen légi közlekedés megoldásának fontosságát és a vízumkönnyítést.
Terveik szerint az erőforrások integrálásával létrehoznák a „Selyemút Turisztikai Övezetet”, amely több országot érintene a régióban, az idei novemberi sanghaji nemzetközi turisztikai vásáron pedig a 16 ország díjmentesen vehet majd részt. Kína a turisztikai vállalkozások számára vásárokat szervez, támogatja az önkormányzatok és a vállalkozások együttműködését, a közös turisztikai beruházásokat, és a szolgáltatások bővítését – ismertette.
A megnyitóbeszédek után a Magyar Tudományos Akadémia Budavári dísztermében felavatták a központ névtábláját, amellyel a budapesti székhelyű szervezet létrejött a Magyar Turizmus (MT) Zrt. szervezetén belül. A csúcstalálkozón a régió 16 országának – Bosznia-Hercegovina, Csehország, Szerbia kivételével – képviselői vettek részt. A tanácskozás célja a központ megnyitása mellett az együttműködés formájának, jogi kereteinek meghatározása, a tárgyalásokat Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára, és Horváth Gergely, az MT Zrt. vezérigazgató-helyettese irányítja.
