Az összegzés szerint a szükségesnél több eső hatására növekszik az átnedvesedett és a belvizes területek aránya. Az ország nyugati részéből kisebb árvizeket is jelentettek – elsősorban a Rába folyó térségéből –, ami szintén gondokat okozott a gazdáknak. A szakértők megjegyzik: a kötöttebb talajú területeken a jelentős csapadék hatására akár ki is pusztulhat a vetés a megjelenő vízfoltok miatt.
A kalászosok az erős szél és a vihar hatására sok helyen megdőltek, a szakemberek szerint azonban ezt nagyobbrészt még kinőhetik a növények. A szél által ledöntött virágzó repcékben is mutatkoznak veszteségek, emiatt terméscsökkenés várható. A tartós esőzés a lucerna és a vöröshere betakarítását késlelteti, egyes területeken a fél kaszálás már kiesett.
A jégverés és a nagy szél a gyümölcsösökben jelentős kárt okozott. A körte-, alma- és szilvaültetvényekben is jeleztek jégkárt a gazdák, a kárbejelentések folyamatosak. Az erős szél megtépázta a lombokat, a fejlődő gyümölcsöket pedig egymáshoz verte, ami jól látható ütődésnyomokat okozott. Azok a gyümölcsök, amelyek ütést kaptak, többnyire elpusztulnak. A fán maradók pedig az esetleges gombás fertőzés miatt mehetnek tönkre. A korai cseresznyénél a sok csapadék miatt több helyről jelentették a gyümölcsök repedezését.
A zöldségkultúrákban szintén kárt okozott a vihar és a jégverés, illetve néhány növényt – például a paprikát és a paradicsomot – a gazdák nem tudták kiültetni.
A Nyírség egyes területein nem a jégverés, hanem a homokverés okozott gondot. Több gazdálkodó jelezte, hogy a kelőben lévő vagy kikelt napraforgót betakarta a szél hordta homok.
A tájékoztatás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érkezett a legtöbb kárjelentés, igaz az eső eddig itt nem okozott belvízkárokat, mivel a téli csapadékhiányt kompenzálta. Az elmúlt időszakban 257 termelő tett 645 hektárra kárbejelentést, míg összességében a kárenyhítési évre vonatkozóan 416 termelő 2777 hektárnyi területre jelzett kárt.
A közlemény szerint a felhőszakadás, a jégeső vagy a vihar esetében a termelőnek a káresemény észlelését követő 15 napon belül kell bejelentést tennie, az aszály, a belvíz, a mezőgazdasági árvíz vagy a fagy okozta káreseményeket pedig a növényeken észlelhető károsodást követő 15 napon belül kell a területileg illetékes kormányhivatal földművelési igazgatóságára bejelenteni. Így fordulhat elő, hogy az utóbbi csoportba tartozó károkat csak hetekkel a káresemény után jelentik be.
Az összesítés szerint a május 15-éig beérkezett kárjelentések alapján téli fagykár 9 hektáron volt, tavaszi fagykár 832 hektárt érintett, belvízkárt 80 hektár esetében jelentettek, jégesőkár 935, aszálykár 803, viharkár 12, felhőszakadás pedig 106 hektárt sújtott.
