Elérték céljukat a jelek szerint azok az érdeklődő, figyelemfelhívó levelek, amelyek a közelmúltban érkeztek Svájcból a helyi bankok magyarországi ügyfeleihez. A küldeményekben a kinti pénzintézetek annak idején arra kérték a címzetteket, hogy elfogadható módon igazolják az ott tartott vagyonuk eredetét, egyúttal – ha kell – tisztázzák a viszonyokat. Szakmai körökből úgy tudjuk, jórészt a banki felkérések hatására egyre több érintett keres fel idehaza adótanácsadót, arra adva megbízást: a szakember rendezze a Svájcban lévő pénzek itteni adóügyi helyzetét.
Ez – adott esetben – úgy történhet, hogy az ügyfél bevallja azokat az összegeket, amelyeket az elmúlt években kamat címén kapott Svájcból.
Emellett szükség lehet rá, hogy a kivitt pénz eredetéről is tudomást szerezzen a magyar adóhatóság. A bevallások módosítása persze adóbefizetésekkel is járhat.
A szakmai megállapítások mindezeken túl arról szólnak: az érintettek között leginkább vagyonosabb személyek, például nagyobb vállalkozások vezetői, irányítói szerepelhetnek, akik főként azért foghatnak bele az ügyintézésbe, hogy immár tisztázott körülmények között, de a továbbiakban is a biztonságosnak hitt Svájcban tarthassák vagyonuk egy részét.
A jelenség nem csak idehaza tapasztalható, másutt – hírek szerint – meglehetősen nagy mértéket ölt a svájci pénzekkel kapcsolatos adminisztráció. A nemzetközi jelenség mozgatórugóiról szólva Lőcsei Tamás, a PwC adóügyi cégtársa lapunknak általánosságban azt mondta: a krízis kitörése óta alapvető változásokon esett át a nemzetközi adó- és pénzvilág. A költségvetési bevételek növelése miatt az egyes országok hatóságai mindent megtesznek a közterhek maradéktalan beszedéséért, ehhez pedig elengedhetetlen az államok közötti gyors információcsere.
További részletekért keresse a Magyar Nemzet szerdai számát!
