Az államtitkár tájékoztatása szerint az Európai Bizottság korábban kifogásolhatónak, vitathatónak tartotta a 2013 júliusa óta alkalmazott díjak szintjét, számításuk módját és az uniós előírásoknak való megfelelésüket. Az NFM az állásfoglalás megalapozott felülvizsgálata érdekében szakértői szintű egyeztetéseket folytatott a bizottsággal – emlékeztetett.
A tárca tavaly szeptember végén mutatta be a magyarországi útdíjszedési rendszer alapvető működését a Mobilitáspolitika és közlekedés Főigazgatóság (DG MOVE) munkatársainak. A fejlesztési minisztérium későbbi megbeszéléseken is képviselt álláspontja szerint Magyarország a vonatkozó uniós szabályozásban (Eurovignetta irányelv) foglaltak szerint határozta meg a díjakat.
Az egyeztetések eredményeként a bizottság elfogadta, hogy a hazai, megtett úttal arányos díjszedési rendszerben kivetett útdíjak figyelembe veszik a közúti infrastruktúra karbantartásában az elmúlt évtizedben felhalmozódott lemaradást is. Az aggályok eloszlatását segítette, hogy a magyar jogrend az uniós szabályoknak történő megfelelés érdekében előírja az útdíj mértékének kétévente esedékes felülvizsgálatát.
A bizottság elismerte, hogy az egyes járművek közötti díjszintek arányainak megállapítására alkalmazott módszer összhangban van az Eurovignetta irányelv rendelkezéseivel – közölte Völner Pál.
Áfacsalások leleplezéséhez is segítséget nyújthatnak azok a közúti forgalomról, teherszállításról szóló adatok, amelyek az elektronikus útdíjrendszerből olvashatók ki.
Hozta a várt bevételt az e-útdíj, a tavalyi bevétel 78,887 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal múlta fölül a tervezettet.
