Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar külgazdaságban nem elsősorban finanszírozóként lesznek jelen, céljuk olyan kapcsolati hálózat létrehozása, amelyben lehetőségük lesz részt venni a versenyképes hazai kkv-knak is. Szerinte termékexportban a magas minőségű magyar fogyasztási cikkekre van kereslet külföldön, a szolgáltatásexport pedig sokrétű lehet, a klasszikus mérnöki szolgáltatásokon túl új megoldásokat is kínálnak.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója előadásában rámutatott arra, hogy 2013-ban nőtt a magánfogyasztás Magyarországon, ez azonban a külkereskedelmi áruforgalom változásában még kevésbé látszik.
Hozzátette, a magyar gazdaságnak még jó ideig exportorientáltnak kell maradnia, és fontos, hogy a hazai vállalatok ehhez alkalmazkodni tudjanak. Utalt arra, hogy 2011–12-ben nőtt a hazai tulajdonú vállalatok aránya a magyar exporton belül az egyre bővülő külpiacon. Ha ez a folyamat tovább tart, az kedvező – jelentette ki.
A Magyar Külgazdasági Szövetség 2002. szeptember 9-én önkéntes alapon létrehozott civil szakmai szervezet. Elsődleges feladatának a hazai tulajdonú kkv-k pozícióinak erősítését, közvetlen és közvetett exportjának elősegítését tartja, ellátja szakmai érdekképviseletüket.
Szijjártó Péter a nap folyamán Ehud Barakkal, Izrael volt miniszterelnökével is megbeszélést folytatott, ahol tájékoztatta őt a magyarországi politikai és gazdasági folyamatokról. Tanácskoztak arról is, hogy miként lehetne növelni a Magyarországon jelenleg 3 milliárd dollárra becsült izraeli működőtőke mennyiséget, elsősorban az ingatlanszektor, a gépgyártás, és az ipari kutatás-fejlesztés területén.
A közép-európai térségben Magyarországra érkezik a legtöbb tőke Izraelből, évente 200-300 millió dollár.
