„Kaposvár legfontosabb célkitűzése, hogy az évtized végére mindenki dolgozhasson, aki akar” – mondta a vendéglátó város polgármestere, hozzátéve: „ez nem megy a szociális szövetkezetek nélkül”, ezek nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget azoknak, akiknek a piac pillanatnyilag nem tud munkalehetőséget biztosítani.
A polgármester elmondta: Kaposváron tavaly ötszáz, többségében általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkező embernek adtak munkát közfoglalkoztatás keretében. Szólt arról is, hogy az önkormányzat egy 10 hektáros területet biztosított szociális szövetkezeti foglalkoztatásra, ahol 25 munkanélküli embernek adnak munkát. Jelezte: hamarosan egy ennél jóval nagyobb léptékű mintaprogramot indítanak.
Laczó Gyula, a Szociális Szövetkezetek Program Koordinációs Iroda képviselője előadásában kiemelte: az állami forrásból biztosított közfoglalkoztatás nem cél, hanem átmenet a profitorientált szociális szövetkezetek felé és onnan a nyílt munkaerőpiacra.
Jelenleg 96 szociális szövetkezet tevékenykedik az országban, ezek jellemzően helyben értékesítik a termékeiket – mondta. Arra biztatta a résztvevőket, hogy saját településükön mérjék fel a lehetőségeket, igyekezzenek olyan tevékenységet biztosítani a közfoglalkoztatási programban, amely alapot adhat a továbblépésre a profitorientált, piacra termelő szociális szövetkezet felé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a márciusban megváltozott jogszabály értelmében már önkormányzat is lehet alapító tagja egy szociális szövetkezetnek, továbbá egy gyakori kérdéssel kapcsolatosan megerősítette: a szociális szövetkezet megalakulásával nem szűnik meg a közfoglalkoztatás az adott településen.
Szászfalvi László (KDNP) somogyi országgyűlési képviselő úgy vélekedett: a szociális szövetkezetek alkalmasak lehetnek arra, hogy átmenetet képezzenek a közfoglalkoztatás és a piaci alapú gazdaság között, de „jelen pillanatban nem a pénz a legnagyobb probléma ezen a területen, nem is a szaktudás, hanem a motiváció hiánya”. Ezért radikális változtatásra van szükség, amiben szakemberek, helyi kisközösségek, így az egyházak és a civil szervezetek segíthetnek.
Meg kell erősíteni a családokat, meg kell erősíteni az egyént, és ehhez olyan motivációra van szükség, amely nélkül nem fog tudni működni sem a szociális szövetkezet, sem a szociális piacgazdaság, hiába van állami támogatás – fogalmazott a politikus.
Lechner Istvánné, a kaposvári székhelyű Gold Consulting Szociális Szövetkezet elnöke az MTI-nek elmondta: a szociális gazdaság termeli meg az uniós GDP 10 százalékát, és foglalkoztatja a lakosság 4,5 százalékát. Az elmúlt időszakban Magyarországon jelentős számú szociális vállalkozás jött létre, a korábban alakultak pedig rugalmasan tudtak reagálni a válságra – mondta a rendezvény szervezője. Hozzátette: a szociális szövetkezeteknek a munkahelyteremtő képességük miatt minden eddiginél fontosabb a szerepük, ami a helyi erőforrások megerősítésével a vállalkozások további fejlődését eredményezheti.
