A jogegységi tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e azért, mert korlátozás nélkül a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot.
A Kúria várhatóan dönt arról is, hogy a pénzintézet által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.
Dönteni kell majd arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye. A jogegységi döntés kötelező a magyar bíróságokra.
Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete arról beszélt: a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését.
