Magasabb növekedésre és alacsonyabb inflációra számít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a júniusi inflációs jelentésében, mint amit a márciusi kiadványában jelzett előre. A gazdaság 2014-ben 2,9 százalékkal nőhet, míg három hónappal ezelőtt 2,1 százalékos bővülés tűnt valószínűnek. Jövőre két és fél százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék. Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a 2015-re várt két és fél százalék valójában nem jelent lassulást az idei növekedéshez képest. Csupán arról van szó, hogy egy kiemelkedő év után a magasabb összehasonlítási alap, más néven bázis miatt fokozatos élénkülés mellett is alacsonyabb lehet a gazdaság dinamikáját mérő index.
Az ügyvezető megjegyezte, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál gyorsabb ütemben lábal ki a válságból, és a jelenlegi növekedés kiegyensúlyozottabb a korábbi években tapasztaltnál, mivel ma már nem csupán az export húzza a termelést, hanem a gazdaság belső motorja, a fogyasztás és a beruházások élénkülése is. A gazdaság hosszabb távú növekedési kilátásai szempontjából különösen az utóbbi, a beruházási ráta újbóli bővülése örömteli. Ehhez a javuló keresleti kilátások és az uniós források aktív felhasználása mellett a jegybanki kamatdöntések következtében fokozatosan csökkenő hitelkamatok és a növekedési hitelprogram is hozzájárult.
Az idei inflációs várakozásain szintén módosított a jegybank. A júniusi jelentés szerint 2014-ben az átlagos fogyasztói árak érdemben nem változnak az előző évhez képest, azaz az év egészét tekintve nullaszázalékos inflációt mérhetünk. Jövőre pedig a korábbi háromszázalékos prognózis helyett két és fél százalékos inflációt vár a jegybank.
Palotai Dániel ennek kapcsán megjegyezte, hogy a pénzromlás alacsony üteme ellenére hazánkban nincs defláció, ahhoz ugyanis tartósan csökkenniük kellene az áraknak, ráadásul nem csupán egy-két területen, hanem a fogyasztói kosárba tartozó termékek széles körében. Az ügyvezető hozzátette: defláció általában pangó gazdaság mellett fordul elő. Ez pedig ránk egyáltalán nem igaz, a magyar gazdaság épp növekszik. A tartósan alacsony infláció a monetáris politikára is jelentős hatást gyakorol. Mint azt Palotai Dániel megjegyezte: a jegybank továbbra is alacsony inflációval számol, így a jelek szerint tartósan indokolt lehet az alacsony alapkamat fenntartása. Ez segítheti az infláció visszatérését a jegybank háromszázalékos inflációs céljához, valamint támogatja a gazdasági növekedést is. Az alapkamat tartósan alacsony szinten tartását egyébként már a monetáris tanács is kilátásba helyezte a legutóbbi állásfoglalásában. Mint írták: a makrogazdasági adatok és az árstabilitás fenntartása is a monetáris lazítás irányába mutat.
Az elemzők többsége szerint várhatóan nem lesz akadálya az irányadó ráta alacsony szinten tartásának. A konszenzus szerint valamikor jövő év táján lehet szükség a kamat emelésére. Mindamellett érdemes megjegyezni, hogy néhány hónapja még azzal számoltak a szakemberek, hogy akár már az év végén emelhetik az alapkamatot.
