Az alacsonyabb inflációs környezethez a jelentés szerint hozzájárul a külkereskedelmi partnerek felől érkező gyenge árnyomás, a mérsékelt bérdinamika, a negatív kibocsátási rés, illetve az inflációs várakozások fokozatos mérséklődése.
A jegybank márciusi előrejelzéséhez képest mérsékelte 2014-es és 2015-ös inflációs és maginflációs várakozását is: az idei évre 0,7 helyett 0 százalékos, jövőre pedig 3 helyett 2,5 százalékos inflációt vár. A jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4, a jövő évre pedig 3 százalékos maginflációval számol az előző jelentésben prognosztizált 3,0, illetve 3,5 százalékossal szemben.
A rövid távú jegybanki előrejelzés szerint a következő hónapokban is enyhén negatív maradhat a fogyasztói árak éves változása. Rövid távon a visszafogott inflációs környezetet támogatja a nyersanyagárak és az importált infláció kedvező alakulása, a mérsékelt keresleti környezet, a szabályozott energiaárak csökkentése, valamint a bázishatások, amelyek miatt szeptemberben átmenetileg akár jelentősen is negatív lehet az inflációs ráta. Az infláció emelkedésére a tavaly novemberi szabályozott energiaár-csökkentés hatásának kifutásával lehet számítani – erősítette meg a jelentés.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón kiemelte: figyelembe véve az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkezett változásokat, az MNB előrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében.
Idei növekedési előrejelzését 2,1-ről 2,9 százalékra emelte a jegybank, 2015-re pedig változatlanul 2,5 százalékos GDP-bővülést vár.
Pellényi Gábor, az MNB elemzője kiemelte, hogy előrejelzésükben a gazdasági növekedés folytatódására számítanak, valamint arra, hogy a növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik. Magyarország felvevőpiacain további élénkülés várható, ami segítheti a kivitel bővülését. A növekedés szerkezetében ugyanakkor egyre fontosabb szerepet játszanak a belső keresleti tételek; a beruházások és a fogyasztás is a korábban vártnál jobban nő – fűzte hozzá az elemző.
Inflációs jelentésében a jegybank az állóeszköz-felhalmozás 8,4 százalékos bővülésével számol 2014-re – az előző, márciusi jelentésben még csak 7,3 százalékos növekedést várt –, 2015-re pedig 3,9 százalékos emelkedést prognosztizál. Pellényi Gábor kifejtette, hogy a nemzetgazdasági beruházások növekedésében meghatározó szerepet töltenek be az európai uniós források. Ezen a téren az úgynevezett n+2-es szabály, az áthúzódó támogatások kifizetése miatt a központi bank azzal számol, hogy 2013–14-ben felfut, 2015-ben pedig stabilizálódik a támogatások dinamikája – mondta a szakértő.
A jelentés szerint a vállalati beruházások a javuló reálgazdasági kilátásokkal és a finanszírozási kondíciókkal összhangban bővülhetnek. A laza monetáris kondíciók támogatják a finanszírozási költségek mérséklődését.
