Mint írják, 2014. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a közszférában 201 300 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt. A közfoglalkoztatottak pedig átlagosan 77 500 forintot kerestek – részletezi a KSH közleménye.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (470 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (399 000 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (136 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 300 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 100 forint) ágakban dolgozók kerestek – sorolják a KSH-nál.
Felhívják a figyelmet rá, hogy 2014. január–áprilisban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 215 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 200 forintot, a nonprofit szervezeteknél 9700 forintot kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 152 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 102 500, a szellemi foglalkozásúaké 208 000) forint volt, 2,4 százalékkal magasabb, mint 2013. január–áprilisban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához képest. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 158 900 forintra becsülhető.
A családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek a bruttóval azonos mértékben emelkedtek, mivel a kereseteket terhelő adó- és járulékterhelés szabályai nem változtak. A teljes kosárra számított fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek a tavaly áprilisihoz képest, így a reálkeresetek növekedése hajszállal meghaladta a béremelkedés ütemét.
A béroldali inflációs nyomás szempontjából mérvadónak tekintett prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres átlagkereset a versenyszférában áprilisban is 4,4 százalékkal nőtt, éppen az első negyedév átlagával egyező ütemben.