A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság legfrissebb statisztikái szerint május végéig a kínai vállalatok 125 millió jüan (4,5 milliárd forint) értékben 3,85 millió tonnányi emissziókvótát értékesítettek az egyelőre csak meghatározott városokban működő kereskedelmi platformokon. Kínában 2011-ben indult az emissziókereskedelem, és eddig Peking, Sanghaj, az észak-kínai Tiencsin, a dél-kínai Sencsen városában, valamint Kuangtung és a közép-kínai Hopej tartományban nyíltak tőzsdék, pénteken pedig a közép-kínai ipari központként számon tartott Csungking városa kezdi a kereskedést.
A kísérleti programot a kormány egyértelmű sikerként könyveli el, s az a kibocsátás növekedési ütemének lassulásához is hozzájárul. A kereskedelem egész Kínára való kiterjesztése 2018-ra valósulhat meg, de a kérdés minden bizonnyal kiemelt témaként szerepel majd a 2015-ben kezdődő új ötéves tervben is. A jelenlegi 2,3 milliárd jüanos (83 milliárd forint) összegnél is nagyobb, a kibocsátás csökkentését megcélzó befektetések mellett a korábbi kínai sajtóértesülések szerint már 2016-ban meghatározhatnak egy országos kibocsátási plafont, amire korábban még nem volt példa.
A kelet-ázsiai ország a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, az 1980-as 1,5 milliárd tonna után 2012-ben már 9,8 milliárd tonnát juttatott a levegőbe. Kína célja, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a bruttó hazai termék egy egységére jutó szén-dioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentse, a teljes energiafelhasználásán belül pedig a nem hagyományos energiaforrásait 15 százalékra emelje.
