Míg a válság előtt 3-4 százalék volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves lakosság körében, 2013-ra ez az arány 6,3 százalékra növekedett. Létszámuk 2008 és 2013 között 83 ezerrel, 247 ezerre növekedett - olvasható a KSH kiadványában, amely kiemeli azt is, hogy a nők körülbelül kétszer gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak.
A jelentés szerint a gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok között felértékelődtek a rugalmas foglalkoztatási formák (mint a határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben, távmunka keretében, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) szerepe.
A munkáltatók egyre nagyobb arányban élnek a határozott idejű alkalmazás lehetőségével is, az ilyen formában alkalmazottak aránya a 2008. évi 7,8 százalékról 2013-ra 10,8 százalékra emelkedett.
A 2013-ról szóló jelentés kitér arra, hogy tavaly javultak a munkaerő-piaci státusváltás esélyei. A gyedet, gyest, gyetet igénybe vevők több eséllyel váltak foglalkoztatottá, mint munkanélkülivé – bár a 2012-ben munkanélküli státuszúak közel kétharmada megmaradt munkanélkülinek 2013-ban is.
Minden harmadik magyarországi foglalkoztatott naponta ingázott a legutóbbi, 2009–2010-es időmérleg-felvétel adatai szerint. A naponta ingázó foglalkoztatottak száma ekkor megközelítette az 1,2 milliót.
A jelentés megemlíti, hogy az OECD-tagországok gyakorlatához képest Magyarországon a munkaerőpiacon jelenlévők sokat dolgoznak. 2012-ben egy dolgozó átlagosan 1888 órát – 8 órás munkanappal számítva 236 napot – töltött munkával, ezzel a rangsorban a nyolcadikak a magyar munkavállalók. A magyaroknál csak a chileiek, az észtek, a görögök, az izraeliek, a dél-koreaiak, a lengyelek és a mexikóiak dolgoznak többet a felmérés szerint.
