Az MNB honlapján csütörtökön megjelent közleményből kiderül az is, hogy a jegybank elvárja a piaci szereplőktől, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen. A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követését a központi bank azért tartja kiemelten fontosnak a jövőben, mert az e téren bekövetkező változások hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát – állapították meg.
A hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2013-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez – olvasható a jelentésben.
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón elmondta: tavaly az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000-re emelték a bankok, a tranzakciós illetéket pedig több lépcsőben és teljes körűen áthárították az ügyfelekre. Hozzátette, hogy a banki szolgáltatások többségénél a hitelintézetek közvetlenül hárítják át a költségeket.
Az igazgató kiemelte: kedvező viszont, hogy a napközbeni elszámolásban az átutalások a küldő ügyféltől a kedvezményezettig 2 óra alatt jutnak el, azaz a teljesítési idő átlagosan mindössze a fele a jogszabályban előírt 4 órának. Elmondta, hogy folyamatban vannak az egyeztetések a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatáról és a bankközi jutalékok európai szintű szabályozásáról.
Bartha Lajos kifejtette, hogy az átutalások éves összege a GDP-hez mérten a 2012-es 14,5-ről 15,3 százalékra bővült 2013-ban, az EU átlaga 2012-ben 17,8 százalék volt.
Az MNB igazgatója elmondta, hogy tavaly a vásárlások során az éves lakossági fogyasztás 13 százalékát fizették a háztartások elektronikus úton, egy évvel korábban az arány 11,8 százalék volt, a közüzemi szolgáltatások számláinak fizetése alkalmával a 2012-es 23,5 százalék után az elmúlt évben 24,3 százalékos hányadot jelentett az elektronikus fizetés.
Utalt arra: részben az ingyenes készpénzfelvétel hatásaként fokozatosan nő a készpénz használata. Bár az állomány ez év elejétől kissé jobban bővült, ezt az ingyenes készpénzfelvétel mellett a betéti kamatok csökkenése is indokolhatja.
Bartha Lajos szólt arról is, mi indokolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megvásárolta a Giro Zrt-t. Kifejtette, a jegybanki tulajdonszerzést az motiválta, hogy az MNB díjcsökkentést kíván elérni a profitelvárás mérséklésén keresztül, hatékony fejlesztéseket akar megvalósítani, egyúttal a pénzügyi infrastruktúra nemzeti kézben tartása is az elérendő célok között szerepel.
Megemlítette, a fizetési rendszert vizsgálva megállapították, hogy egy nagy bank esetleges kivonulása sem növelné meg jelentősen a kockázatokat a rendszerben.
