Az Európai Közösség 2009-ben indított európai Iskolagyümölcs-programjának köszönhetően ma már több mint kétezer magyar iskolában 538 ezer diák jut rendszeresen gyümölcshöz, a program népegészségügyi jelentősége tehát rendkívüli – tette hozzá. A kormány 2010 óta 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelte a költségvetés hozzájárulását a programhoz, ami lehetővé tette, hogy az elmúlt tanévben az 5-6. osztályosok is bekapcsolódjanak a programba. Bittsánszky Márton hangsúlyozta, hogy a program nem csupán annyiból áll, hogy gyümölcsöt tesznek a gyerekek tányérjába, legalább annyira fontosnak nevezte, hogy a diákok megszeressék a gyümölcsfogyasztást, mert így lehet elérni, hogy felnőttként is megtartsák egészséges táplálkozási szokásaikat.
Bittsánszky Márton felidézte, hogy a programhoz, amelyet az EU legalább 50 százalékban finanszíroz, Magyarországgal együtt 25 uniós állam csatlakozott. Az MTI-nek a főosztályvezető-helyettes elmondta azt is, hogy a 2013/14-es tanévben 2,8 milliárd forintot fordítottak a programra Magyarországon, ebből mintegy 4,5 millió euró származott az uniós keretből. A következő, 2014/15-ös tanévben az EU 5,4 millió eurót, megközelítőleg 1,6 milliárd forintot biztosít a program támogatására, az állami forrás adatairól a költségvetés elfogadását követően lehet beszámolni – tette hozzá. A kiosztott sajtóanyag szerint 22 millióra becsülik a túlsúlyos iskolások számát az EU-ban, és ez a létszám minden évben várhatóan 400 ezerrel emelkedik.
Magyarországon ugyanolyan mértékben és arányban jellemző a gyermekéhezés, mint az elhízás. Ma az országban 30-40 ezer kiskorú éhezik, és további 10 ezer nem jut megfelelő minőségű táplálékhoz – írják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-ben készített nemzetközi kutatása szerint Magyarországon a 10-12 éves korú gyerekek átlagosan 11,5 százaléka alultáplált, míg 12,1 százaléka túlsúlyos – derül ki az összeállításból. Marton Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet elnöke a konferencián elmondta: 2013-ban egy országos reprezentatív felmérést végeztek a népegészségügyi szervek bevonásával. Az derült ki a felmérésből, hogy az óvodák fele, 55 százaléka biztosít legalább napi egyszer friss zöldséget, gyümölcsöt a gyerekeknek, de vannak olyan óvodák, ahol semennyit sem – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az iskolákban még rosszabb a helyzet, ott a napi legalább egy adag friss zöldséget, gyümölcsöt biztosítók aránya mindössze 40 százalékos.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnöke a konferencián ismertette azokat az adatokat, melyek szerint Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatban 250-300 milliárd forint termelési értéket állítanak elő évente. Ez a termelési érték a szakértő szerint 300-500 millió forintos éves költségvetési ráfordítással növelhető, mely egyszerre teremthetne új munkalehetőségeket az ágazatban, és több egészséges élelmiszert a mindennapokban.
