A bérek emelkedése jó hatással lehet a fogyasztásra

Banki elemzők szerint a negatív infláció miatt magas a reálbérek emelkedése.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint májusban 4 százalékkal nőttek a keresetekaz egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban. A bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak. Májusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel azelőtt, így a családi adókedvezmények nélkül számított reálkeresetek árnyalatnyival jobban emelkedtek a nettó béreknél.

Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: a vállalkozásoknál a közfoglalkoztatottak nélkül, a havi rendszeres átlagkeresetek májusban csak 3,1 százalékkal emelkedtek. Az előző hónapokhoz képest csökkent a növekedés dinamikája, ami az infláció szempontjából kedvező. A nettó bérek 4,1 százalékkal emelkedtek a vállalkozásoknál, leginkább a nem havi rendszerességű keresetek, bónuszok megugrása miatt – hangsúlyozta. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy az alacsony inflációs klíma megjelent a vállalkozási szektor bérmegállapítási rendszerében.

Az elemző kiemelte azt is, hogy a költségvetési szférában és a vállalkozásoknál a 4 százalékot meghaladó reálbér-emelkedés, valamint a fogyasztói bizalom erősödése a fogyasztás további bővülését vetíti előre. Ennek az első jelei már látszanak a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésében – közölte.

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szintén rámutatott, hogy a negatív infláció miatt magas, 4,5 százalék körüli a reálbér-emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számítva.

A KSH tájékoztatója szerint 2014. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 500 fo­­­­rint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 900, míg a közszférában 204 300 forintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 700, a vállalkozásoknál 252 400, a költségvetésben dolgozóké 234 700, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 600 forint volt. A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 77 600 forintot kerestek.

A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 153 600  forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január–májusban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 szá­zalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 400 forintra becsülhető – áll a KSH tájékoztatójában.

Kiemelte továbbá, hogy a közmunkásokat is figyelembe vevő index (4,9) most először mutatott magasabb értéket, mint a nélkülük számított átlagos keresetemelkedés (4). Hozzátette, hogy ezt egyszeri hatás idézte elő, mivel a májusi adat a szokottnál jóval kevesebb, csupán 99 ezer közmunkást tartalmazott, ami kevesebb, mint fele az áprilisi 212 ezernek. Véleménye szerint az eltérést a téli közmunkaprogramok áprilisi kifutása okozhatta, a következő hónapokban azonban a közmunkások létszáma valószínűleg visszaáll a megszokott 200 ezret meghaladó szintre.

Az elemző rámutatott arra is, hogy a rendszeres kereseteket vizsgálva az év eleje óta megfigyelhető tendencia, hogy a költségvetési szférában a béremelkedés nagyjából kétszer akkora, mint a magánszférában. Elmondta azt is, hogy az alkalmazásban állók létszáma a közmunkások nélkül is nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és az év eleji adatokhoz viszonyítva is emelkedést mutat.

Érdekességként megemlítette: az idén májusban először fordult elő, hogy nem a pénzügyi szférában voltak a legmagasabbak a bérek, hanem az energiaszektorban. Ez véleménye szerint a bónuszkifizetésekkel lehet összefüggésben, ugyanis míg a pénzügyi szektorban általában áprilisban kapnak bónuszt a dolgozók, addig az energiaszektorban valószínűleg májusban történt ilyen.