Hozzátette: a tejtermelők azért szorgalmazták az uht-tejek származási vizsgálatának hatósági elrendelését, mert az uht-tej leginkább külföldről – a vélelmek alapján főként tisztességtelenül, áfacsalással – kerül a magyar boltok polcaira, és ez piaczavaró tényező a tejtermelők szerint.
A tisztességtelen piaci szereplők elleni fellépést az is indokolja, hogy – a tervek szerint – 2015-ben megszűnik az unióban a tejkvótarendszer. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok és a piaci szereplők lényegében annyi tejet termelnek, amennyire képesek. Ezért erre a helyzetre a magyar tejágazatnak piaci szervezettség tekintetében fel kell készülnie.
A szakember emlékeztetett: ez a munka évek óta folyik az ágazatban, de a piaci szereplők felkészültsége eltérő e tekintetben, más szinten állnak a termelők, a feldolgozók és a kereskedők is. A tejtermelők az elmúlt öt évben mintegy 200 milliárd forintot fektettek be a felkészülés érdekében a technológiai fejlesztésbe. Ennek alapján például – a hatékonyság miatt, amely az uniós élmezőnyben van – még az egyik legalacsonyabb uniós felvásárlási árral is (amely Magyarországon van) általában nyereségesen tudtak működni a múlt évben.
A feldolgozóknál viszont már más a helyzet, mivel ott jelentős befektetésekre volna szükség, amelynek támogatására ígéretet is kaptak az élelmiszer-ipari cégek korszerűsítését célzó pályázati forrásokból. Ezt a lehetőséget a feldolgozók már nagyon várják. A legfelkészületlenebb a kereskedelem, mivel a kereskedők nem képesek – esetleg nem is akarják – maguk közül kiszűrni a tisztességtelen piaci szereplőket.
Ez azért veszélyes, mert a várható kvótakivezetés új piaci helyzetet eredményez majd, ami a mostaninál várhatóan zavarosabb lesz eleinte. A zavaros helyzetet kihasználva pedig előreláthatólag megjelennek majd azok a cégek, amelyek rövid távú piaci érdekeik céljaira ezt ki akarják használni.
A magyar belső piac védelme érdekében azonban ezeket a szereplőket – előre, ha lehet, megelőző jelleggel – ki kell szűrni, már a jelenlegi ellenőrzés is erre irányul. A mostani tejpiaci szervezettséget ugyanis 2015-ben, és az azt követő években szintén meg kell tartani, vagy inkább javítani kellene – volt az agrárszakértő véleménye.
