A horvát lap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál és a német–lengyel határon fekvő balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujsciében lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól és ezzel együtt az orosz politikától. Angela Merkel német kancellár is elvi támogatásáról biztosította a horvátokat erről a dubrovniki találkozón. A krki terminál biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, továbbá Ukrajna is azon országok közé tartozik, amely a lap szerint érdeklődik a horvát földgáz iránt, és erről már tárgyalásokat is folytat.
A terminált az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) által alkotott projektcég (LNG Hravatska) hozza létre. A földterület jelenleg még a Dioki Rt. petrolkémiai vállalat tulajdonában van. A tulajdonjogi kérdéseket viszont még az építési engedély kiadása előtt rendezni akarják.
A terminál körülbelül 331 100 négyzetmétert foglalna el. A tengeri rész az állam tulajdonában marad. A horvát kabinet több finanszírozási lehetőséget is megvizsgált. Az egyik lehetőség, hogy olyan stratégiai partnert keres Horvátország, amely befektetne a terminálba és így többségi tulajdonossá válna. A másik lehetőség, hogy az Európai Fejlesztési Bank és más kereskedelmi bankok meghitelezik az építést, a harmadik opció pedig a vissza nem térítendő EU-támogatások.
Az építési munkálatok 2-4 évig tartanának. Európai tervek szerint 2019-re léphet működésbe.
A terminál mellett egy tartalék gázvezetéket is építenek Szlovénia felé, valamint a krki Omislja és Slavonski Brod közé, ahonnan már Magyarország felé van kellő vezetékkapacitás.
Lapértesülések szerint a földgáz beszerzésével kapcsolatban Horvátország tárgyalásokat folytat Katarral és más amerikai és afrikai országokkal, továbbá olyan mediterrán térségbeli országokkal, amelyeknek már van létező cseppfolyósgáz-termináljuk vagy építeni akarnak.
