Az Ab csupán az alkotmányjogi panaszok kis részét fogadta el, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az integrált működés megteremtését illetően a jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott, a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő, egy éve elfogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesség miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet – a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét – és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.
Határozatának kihirdetésével megsemmisíti az Ab a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően e jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – 2014. július 1-jétől a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.
