Hogyan lesz egy 100 milliárdos adóból 1200 milliárdos hiány?

Beláthatatlan következményei lesznek, ha a kormány továbbhárítja az uniós bírságot az útépítő vállalatokra.

A dolgot tetézi, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket, amelyekből a cégeknek ezt az adót be kéne fizetniük, sokszor még le sem tudták hívni a vállalatok; jókora részét csak évekkel később fogják megkapni. Magyarán nincsen meg az a pénz, amit a kormány be akar hajtani.

Az első dominó eldőlése után pedig következne a többi: egy ilyen, a vállalatok nyereségének többszörösét jelentő bírság vagy adó azonnali likviditási problémákat okozna az útépítő cégeknél, amelyek így nem tudnák kifizetni a dolgozókat és az alvállalkozókat, nem tudnának építőanyagot beszerezni, egyszóval a folyamatban lévő építkezéseket kénytelenek lennének leállítani.

És ami még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ezeknél a projekteknél a legkisebb csúszás vagy leállás azt eredményezheti, hogy kifutnak a 2015. december 31-i határidőből, akkor pedig az EU-s szabályok szerint az országnak a teljes beruházásra vonatkozó támogatást vissza kell fizetnie, aminek következtében pedig többtucatnyi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás állna le.

Ezek a folyó projektek körülbelül 1200 milliárd forintnyi beruházást érintenek, ebben az esetben pedig ezek minden költsége az állami költségvetést fogja terhelni.

Így lesz egy 100 milliárdos, az állam szempontjából megúszott bírságból 1200 milliárd forintos, a költségvetés számára kezelhetetlen hiány.

Arról nem is beszélve, hogy ha az évekig tartó huzavona során a leállított projektek miatt csődbe vagy csődközelbe jutott cégek ezalatt nem tudnak termelni, azzal nem csak az építőipari alvállalkozói rendszer mehet tönkre, veszélybe sodorva a szektorban dolgozó több mint 90 ezer ember munkahelyét, hanem komoly csapás érheti a magyar gazdaság bővülését is. Ugyanis hazánk 2014 első negyedéves 3,5 százalékos GDP-növekedéséből 0,5 százalékot tett ki az építőipar, ennek pedig legnagyobb részét nem a válság után lassan újraéledező ingatlanberuházások, hanem éppen az imént említett infrastrukturális beruházások adják.

Egy ilyen forgatókönyv esetén pedig – akár a költségvetésen ütött óriási lyuk, akár a GDP visszaesése miatt – könnyen 3 százalék fölé ugorhat a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány. Ez pedig maga után vonná a túlzottdeficit-eljárást – azaz visszakerülnénk arra a szégyenpadra, amelyről az Orbán-kormánynak sikerült kilenc év után tavaly felállnia és ami nem mellesleg az uniós források kifizetésének felfüggesztését is jelenthetné.