A 444.hu azt írta, hogy a birtokukba került törvénytervezet szerint a kormány a nettó árbevétel 15 százalékáig különadóval sújtaná azokat a cégeket, amelyek 2007 és 2014 között nyertek vagy nyernek el közbeszerzésen 100 millió forint fölötti útépítési megbízást.
A portál az általa említett különadó-tervezetet összefüggésbe hozta egy olyan európai uniós eljárással, amely 60-90 milliárd forint közötti bírsággal fenyegeti Magyarországot. A bírság okai azok az útépítési közbeszerzések, amelyek kiírása ellentétes volt az uniós előírásokkal, mert ezekre az útépítésekre csak azok pályázhattak, akiknek az építkezés 50 kilométeres körzetében van aszfaltkeverő telepe.
A cikk megjelenése után megkerestük a törvénytervezetet az információk szerint jegyző Miniszterelnökséget és a Kormányszóvivői Irodát is kérdéseinkkel, miszerint valóban létezik-e ilyen törvénytervezet, igaz-e, hogy a Miniszterelnökség jegyzi, valóban azt tartalmazza-e, ami a 444.hun megjelent, és tényleg hét évre visszamenőleg ekkora adókkal sújtanák-e az útépítő vállalatokat.
Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:
„A kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre. A kormány és az Európai Bizottság között ugyanakkor súlyos vita van a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében.
A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben részt vevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára.”
A válaszból tehát egyértelműen kiderül, hogy a 444 által feltételezett különadó-törvénytervezetről nincsen szó. A válasz második része azonban arra enged következtetni, hogy a kormányzati vizsgálódás tárgya az lehet, a majdani esetleges uniós bírságot ki fizesse. A levélben azokról a cégekről van szó, amelyek megsérthették a közbeszerzés uniós szabályait, magyarán nem a kiíró, jelen esetben a magyar állam, hanem a pályázók fizetnék az uniós jogszabályoktól eltérően kiírt pályázatok miatt bekövetkező sokmilliárdos bírságot.
Teljesen életszerűtlen
A józan ész is azt diktálja, hogy egy ilyen hibásan kiírt uniós pályázatnál ne a pályázaton nyertes, a pályázati kiírásnak megfelelő cégek fizessék a bírságot, hanem azok, akik a hibát elkövették – mondta el portálunknak egy pályázatíró cég munkatársa, hozzátéve: a hibás közbeszerzéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írta ki, ezért az NFÜ vagy annak utódszervezetei felelősek az uniós elvekkel szembemenő kiírásokért.
