Vámos György, az OKSZ főtitkára a KSH szerdán publikált, májusi kiskereskedelmi adatairól az MTI-nek elmondta: bár a májusi növekedés kisebb volt, mint az azt megelőző hónapokban, a második félévre a korábban előre jelzettnél nagyobb kereskedelmi forgalom és fogyasztásbővülés várható. Ebben a szakértő szerint két tényező játszik főszerepet: a reáljövedelmek növekedése és a netes pénztárgépek piactisztító hatása.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett második becslése szerint májusban a kiskereskedelmi – áruházi – forgalom volumene 4,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a növekedés üteme azonban csökkent az áprilisi 6,3 százalékos éves adathoz képest. A hivatal július elején közölt első becslése 5,1 százalékos kiskereskedelmi bővülést jelzett előre májusra, miután az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Vámos György a májusi kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének elmaradását a korábbi hónapokétól azzal magyarázta, hogy az év elején még a tavalyi reálkereset-növekedés révén nagyobb lendületet kapott a fogyasztás. A reáljövedelmek idén is nőttek, de kisebb ütemben, mint tavaly, amikor a rezsicsökkentés hatása jelentősebb volt. Hozzátette: hosszabb távon a fogyasztás a gazdaság teljesítményéhez és a reálkeresetek alakulásához igazodik.
A főtitkár kifejtette: a netes pénztárgépek piactisztító hatását jelzi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése szerint mintegy felére csökkent azon esetek száma, amikor a kereskedő nem adott nyugtát vásárlás után. Ennek megfelelően minden elköltött 100 forintból 90-ről adtak nyugtát az eladók, ami növeli a költségvetés áfabevételeit, és többletként megjelenik a kiskereskedelmi statisztikában is.
A szakértő úgy véli, hogy a kereskedelem bővülése éves szinten a hagyományos módszertan szerint akár a 4 százalékot is elérheti. Lélektani határnak a 3 százalékot tekintik.
