A csütörtöki lapszámban megjelenő interjúban az elnök kifejtette: az új intézet az egyetemek és az üzleti szféra elfekvő tanulmányait kutatná és vinné tőzsdére. Rámutatott, hogy csak a magyar felsőoktatásban és a vállalkozói szférában sok olyan tanulmányt lehet fellelni, amelyeket azért nem jelentenek be, mert nincs pénz a jogok megszerzéséhez és fenntartásához. Ismertetése szerint még az idén újraindítják az ehhez igényelhető támogatások lehetőségét.
Ezeket a jogokat az állami bankpiac egyik szereplője vehetné meg, amelyeket aztán a technológiai tőzsdén keresztül értékesítene európai innovátoroknak – mondta Bendzsel Miklós, hozzátéve, hogy ebbe vonnák be cseh, lengyel, szlovák, szlovén és horvát partnereiket. Így a kínálat már kellőképpen vonzó lenne a külföldi nagybefektetők számára – tette hozzá.
Elmondta: Európa ötven vagy a világ ötszáz legnagyobb cégének rangsorát vizsgálva látható, hogy előbbi 40-45, utóbbinak pedig több mint fele nemcsak Magyarországon termeltet vagy végeztet háttérműveleteket, hanem harmaduk kutatás-fejlesztési részlegét is ide telepítette.
Az uniós tagság révén a magyar cégek előtt is kitárult a belső piac – jelezte. Megoldásaik megvalósításához egy forrástérkép birtokában tőkét gyűjthetnek, egy mozdulattal olyan cégbejegyzést is tehetnek az európai gazdasági térségben, amely a földrész nagy részén is érvényes.
Magyarországon azonban a magyar tőke ma még ódzkodik a magyar szellemi eredményekbe való befektetéstől – vélekedett az elnök. Ennek szerinte az az oka, hogy a nagyvállalkozók többsége még mindig többre becsüli a sűrű fillért és a biztos megtérülést, mivel a közismert tétel szerint tíz innovatív ötlet közül csak egy szokott bejönni. Amikor ez tudatosul, el is vész az érdeklődés a magyar szellemi eredményekbe való befektetések iránt. Pedig a mondás második fele úgy szól, hogy az az egy jó ötlet annyi többletet termel, ami bőven fedezi a másik kilenc próbálkozás költségeit – fogalmazott.
A kormánynak és a szabadalmi hivatalnak véleménye szerint abban lehet szerepe, hogy megtanítsa a vállalkozásoknak és a feltalálóknak azokat a védelmi és konzorciumépítési praktikákat, amelyekkel meg lehet akadályozni a szellemi tulajdonuk elvesztését.
Kitért arra: azt az adóhatósággal együttműködve ellenőrzik, hogy a cégek a kutatás-fejlesztéshez igénybe vett adókedvezményeket valóban k+f tevékenységre fordították-e. Az elmúlt két évben a 2007–2012 közötti időszakot átvizsgálva a kétes pályázatok közül például a műszaki tárgyúak esetében 60 százalék nem szolgált k+f célokat. A legszerényebb becslések szerint is 3-4 milliárd forintot segítettek visszakövetelni az adóhatóságnak – ismertette a lappal Bendzsel Miklós.
