A megvizsgált, hátrányos helyzetű északi régióban működő gazdaságoknál egyébként az egy foglalkoztatottra jutó terület mindössze 26 hektár. A szakértő szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a vállalkozások adják a működési területükön lévő falvak adóbevételének nem ritkán száz százalékát.
Horváth Gábor érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért nem vizsgálta meg döntésének a hátrányos helyzetű régiókat érintő hatását, hiszen ezekben a térségekben egyszerűen meg sem lehet élni a kisebb birtokokon. Sem az új földtörvény, sem a támogatásokkal kapcsolatos jogszabály nem tesz különbséget a termőföld minőségét illetően. Márpedig egyértelmű, hogy a gyenge adottságú északi régiókban sokkal nagyobb területen lehet elérni például a bácskaihoz hasonló termésmennyiségeket – magyarázta a főtitkár.
Szerinte súlyos szakmai felületesség, hogy sem a földforgalmi törvényben, sem a támogatás elvonásnál nem vették figyelembe a különböző földminőség eltartóképességét. A szakember végül rámutatott: e hátrányos helyzetű térségekben lényegében kettős csapásként élik meg a kormány döntéseit, hiszen a gyengébb földeken működő cégek többsége az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra sem számíthat az év közepétől.
