Az augusztus 19. és 21. között elvégzett felmérésbe bevont 16 elemzőből 15 mondta azt, hogy kamattartás várható. Egyedül a Danske Bank szakembere vélte úgy, hogy újabb 10 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta, amely jelenleg 2,1 százalék.
Az MNB múlt hónapban közölte: befejeződött a két éven át tartó, összesen 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklus, miután „az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja”. Matolcsy György jegybankelnök elmondta, az MNB 2015 végéig változatlanul hagyja az alapkamatot, hacsak az infláció nem ugrik meg.
A monetáris politika irányítói sokkal inkább „galamb” alapállást vettek föl az elmúlt hónapokban, ahogy az infláció lelassult, sőt negatív tartományba került, és ahogy megnőtt az aggodalom, hogy az Ukrajna körüli válság megakasztja a fellendülést – írta a brit hírügynökség.
Az elemzői konszenzus szerint 2014 decemberig 2,1 százalékon marad a magyar alapkamat, de 2015 végére 2,9 százalékig emelkedhet, az infláció gyorsulása és az amerikai jegybankrendszer (Fed) kamatemelése miatt.
Eddig több mint százmilliárd forintot takarított meg az állam azzal, hogy négy év alatt hétről 2,1 százalékosra csökkentette a jegybank monetáris tanácsa az alapkamat mértékét – egyebek mellett erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a múlt hónapban lezárult kamatvágási sorozat révén a háztartások is jól jártak, hiszen csökkent a forinthitelek kamata is. Kijelentette, a jegybanki szakemberek szerint 2015 végéig tartható az alacsony kamatkörnyezet, de szükség esetén a monetáris tanács természetesen bármikor léphet.
