Ez azonban csak mérsékelten befolyásolja majd a kenyér bolti árát, nem kell jelentős drágulással számolni. Az egy főre jutó hazai lisztfogyasztást figyelembe véve ez éves szinten legfeljebb 800 forintos többletkiadást jelenthet a lakosságnak.
Kapcsolódó hír, hogy az utóbbi hetekben megugrott Ukrajna gabonaexportja. Ez részben a rekordtermésnek és a szokásosnál korábban megkezdődött aratásnak köszönhető, de annak is szerepe van benne, hogy az orosz– ukrán konfliktus miatt a termelők alig jutnak bankhitelhez. Ezért kénytelenek mindent azonnal eladni, hogy készpénzhez jussanak.
Szakértők szerint nem kell tartanunk az ukránoknak adott uniós vámmentességtől. Az ukrán gabonatermő területek az ország keleti felén találhatók, nem valószínű, hogy az ottani tételek elárasztanák a magyar piacot.
Lapunknak arra is felhívták a figyelmet, hogy hazánkban az idén learatott búza fele jó minőségű, a másik fele pedig takarmánynak való. Az arányok alakulásában annak is jelentős szerepe volt, hogy sok gazdálkodó inkább a nagyobb termést hozó, francia típusú vetőmagot választotta, amely azonban gyengébb minőségben terem.
Elegendő búza termett itthon a hazai igények fedezésére, és bőven jut exportra is. Az étkezési búza áremelkedése miatt a malomipar előreláthatóan a liszt esetében körülbelül tízforintos áremelést kezdeményez a kereskedőknél. Ez azonban csak mérsékelten befolyásolja majd a kenyér bolti árát, miután annak előállítási költségében a liszt alig 25-30 százalékot teszi ki.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően valamivel több mint ötmillió tonna búzát takarítottak be idén a termelők. Minőség szempontjából azonban már nem ilyen fényes a helyzet – közölte lapunk megkeresésére a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Lakatos Zoltán szerint hazánkban jellemzően a learatott termés 65-70 százalékát érheti el a jó búza aránya. Ez azonban idén másként alakult, a learatott búza fele jó minőségű, a másik fele pedig takarmánynak való.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
