NGM: csak ideiglenesen nőtt az államadósság

Év végére a tavalyi érték alá csökkenhet az adósság szintje.

Banai Péter hétfőn az MTI-nek elmondta: az adósságfinanszírozás szezonalitása miatt év közben hullámzik az adósság szintje, de a jogszabályok és a befektetői megítélés szempontjából is fontos év végi mutató a tavalyi érték alá csökkenhet.

Az idei évre szóló finanszírozás keretében az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) már az év elején biztosította az idén lejártó tartozások fedezetét. Az év során eddig tapasztalt adósságnövekmény nagy része ezzel az előtartalékolással magyarázható – fejtette ki az államtitkár.

Emlékeztetett: az ÁKK márciusban dollárkötvényt bocsátott ki 3 milliárd dollár (2,25 milliárd euró) értékben, egyedül ez csaknem 700 milliárd forinttal növelte az államadósságot. Ebből a pénzből későbbi lejáratokat finanszírozunk – mutatott rá Banai Péter. Júliusban már kifizettünk 1 milliárd eurót, ami a harmadik negyedévi statisztikákban jelenik meg, és év végéig további több mint 2 milliárd euró törlesztése csökkenti az államadósságot.

Az államtitkár megjegyezte: rendkívül keresettek a forint állampapírok is, így folyamatosan csökkenő hozamok mellett az ÁKK a szükségesnél több állampapírt bocsát ki, ami átmenetileg szintén növeli az adósságot. Az év hátralévő részében ezekből a bevételekből is az esedékes lejáratokat fogják törleszteni. Az utóbbi hónapokban látott adósságemelkedés nagy része tehát az ország finanszírozásának a biztonságát szolgálja – mondta.

Emlékeztetett arra is: a központi költségvetés adósságát növeli, hogy az állam januártól átvette az önkormányzatok adósságát, ugyanakkor ez nem növelte az államháztartás egészének az adósságát, mert az államháztartási alrendszerek közötti tranzakció volt. A költségvetési és adósságkezelési folyamatok hatására az év végére az adósságszint várhatóan csökkenni fog – mondta el Banai Péter, az NGM államháztartásért felelős államtitkára.

„A bukott baloldali kispártok voltak azok, akik megduplázták az államadósságot” – közölte a Fidesz az ellenzéki pártok bírálataira reagálva. A Fidesz közleményében azt írta ezekről a pártokról: kormányzásuk alatt az országot nyakig eladósították, az államadósságot 8300 milliárd forintról 22 ezer milliárd forintra, a GDP 53 százalékáról 85 százalékra emelték, ráadásul mindezt devizában tették. Veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitikájukkal az országot tönkretették és kiszolgáltatták – fogalmaztak.

Emlékeztetettek arra: a Fidesz-kormány 2010 óta törleszti az adósságot, jelenleg az államadósság csökkenő pályán van, függetlenül a második negyedéves adatoktól. Hozzátették: Magyarország az elmúlt négy évben visszafizette az IMF-hitelt, visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, és ma hitelek nélkül képes finanszírozni magát.

Az ország pénzügyileg stabil – írták –, négy éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, „tavaly kiszabadultunk a baloldal hibái miatt kilenc évig húzódó túlzottdeficit-eljárás alól”, a gazdaság tartós növekedési pályára állt és rekordokat dönt a foglalkoztatottság – emlékeztettek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból kiderült: az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben. Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött.

A Demokratikus Koalíció úgy reagált az adatra, hogy a kormány újabb csatát vesztett az államadósság elleni harcban. A Jobbik szerint kudarccal végződött a kormány államadósság elleni harca, „a sok-sok megszorító intézkedéssel tűzdelt fideszes gazdaságpolitikai küzdelem”, ezért a kabinetnek azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az adósság átütemezéséről. Az MSZP felszólította a kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a forint erősítése érdekében, a több mint 3000 milliárd forintos paksi gigahitel felvételéről pedig végleg tegyen le.