Növekedtek a geopolitikai kockázatok

Jelenleg nagyobbak az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, mint néhány hónapja.

Mario Draghi kijelentette: az ukrajnai válságnak nagyobb a hatása az euróövezetre, mint a világ más részeire. Az EKB elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nehéz megítélni, pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai helyzet az eurózóna gazdaságára. Megjegyezte, csak néhány euróövezeti pénzügyi intézmény függ jelentősebben Oroszországtól. „Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon” – jegyezte meg.

Oroszország csütörtökön teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.

Arra a kérdésre, hogy a legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékos éves infláció az euróövezetben nem elég alacsony-e ahhoz, hogy az EKB beavatkozzon, Mario Draghi azt felelte: az inflációt az energiaárak nyomták le. Emlékeztetett arra, hogy az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt júniusban, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban. Az EKB hosszú távú inflációs várakozása továbbra is 2 százalék – ismételte meg.

Az EKB legutóbbi, júniusi ülésén egyhangúlag négy monetáris lépésről döntött: 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot, negatív tartományba, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot.

Harmadik lépésként szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) indítanak, és ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést.

Emellett bejelentették, hogy megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását. Az ABS-ek vásárlásáról júliusban a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett közgazdászok 44 százaléka vélte úgy, hogy legkésőbb 2014 negyedik negyedévében beindul. A megkérdezettek fele számított arra, hogy az EKB vásárol majd közvetlenül államkötvényeket is.

Mario Draghi csütörtökön elmondta: az ABS-program elindításáról szóló végső döntés sok egyéb tényezőtől függ, de az EKB készen akar állni, vagyis részletesen kidolgozza a programot, hogy bármikor elindíthassa.

Az EKB elnöke a csődtől megmentett portugál Espirito Santo bankkal kapcsolatos újságírói kérdésekre elmondta: a portugáliai és a Portugálián kívüli piaci reakciókból is látható, hogy az illetékes – portugál és európai uniós – szervek gyorsan és hatékonyan léptek föl; az eset, amely rendszerszintű – vagyis az egész euróövezet bankrendszerét érintő – incidens is lehetett volna, erre az egy bankra korlátozódó epizód maradt.

Mario Draghi kifejtette azt is: egyenlőtlen a nemrég beindult, még gyenge és törékeny gazdasági növekedés az euróövezetben. Ennek oka, hogy egyes országok elvégezték a szükséges strukturális reformokat, mások még adósak ezzel – mondta.

Olaszországban fogja tölteni a szabadságát – felelte az EKB elnöke arra a kérdésre, hogy a nyaralásával is segíteni kívánja-e az olasz gazdasági növekedést.