A nyugdíjbiztosítás buktatói

Kérdés, hogy a hozamok fedezni tudják-e egyáltalán a megtakarítás költségeit.

Csécsi László
2014. 10. 27. 4:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a leendő nyugdíjasok milyen nyugdíjbiztosítást választanak. A biztosítás teljes költségmutatójának (tkm) egyszázalékos eltérése ugyanis akár húszszázalékos különbséget is eredményezhet a majdani nyugdíj összegében. Többek között ezért is hasznos, hogy az utóbbi időben a biztosítók tkm-jei alacsonyabbá váltak, és közeledtek egymáshoz. A piac megtisztításához nagyban hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi ajánlása, amelyik felső határt szabott a biztosítások után felszámolható költségeknek. Mint azt a lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták, az idei év elején még 61 nyugdíjbiztosítást kínált az ezzel foglalkozó 17 társaság, ám az ajánlás megjelenését követően ebből 13 terméket kivezettek, további 27-et pedig olcsóbbá tettek a biztosítók.

 

A szakemberek szerint ma szinte mindegyik nyugdíjbiztosítás belül marad az MNB ajánlásában szereplő mutató határain. Ezt persze az ügyfelek maguk is ellenőrizhetik: a jegybank tízéves biztosítások esetén 4,25, tizenöt év esetén 3,95, húsz év esetén pedig 3,5 százalékban húzza meg a költségek felső határát. A Privátbankár.hu ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy maradt néhány olyan lehetőség, amit a biztosítók bevethetnek az árazás során. Az egyik ilyen az, ha a biztosítás kívül esik a jegybank által említett futamidőkön. Van olyan biztosító, amelyik harmincéves futamidejű terméket kínál, amire elméletileg nincs előírt felső költséghatár.

A helyzetet bonyolítja, hogy amennyiben egy nyugdíjbiztosítás az átlagosnál magasabb hozamlehetőséggel rendelkezik, hozam- vagy tőkegaranciát tartalmaz, továbbá ha ezt a termékben lévő biztosítási kockázat indokolja, a költségplafon további két százalékkal megemelhető. Itt konkrétabb meghatározásra lenne szükség, mert előfordulhat, hogy a biztosítók kevésbé kockázatos termékeket is a magasabb költségmutató alá sorolhatnak, holott azok nem kínálnak az átlagosnál magasabb hozamot.

A szakemberek meg vannak győződve arról, hogy az árakat még tovább lehetne csökkenteni. Nagy Koppány, az MNB biztosítókat felügyelő igazgatóságának vezetője például arról beszélt egy konferencián, hogy az ügynökök jutalékának, valamint az alapkezelés kiadásainak lefaragásával tovább mérséklődhetnének a nyugdíjbiztosítások költségei. Ezek a lépések azért is szükségesek lehetnek, mert a nyugdíjbiztosítások legfőbb versenytársa, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás még mindig jóval alacsonyabb költségekkel működik. Igaz, a nyugdíjbiztosítások többféle szolgáltatást nyújtanak. Életbiztosítás például nem kapcsolódik a kasszák termékeihez. Az állami támogatás mértéke pedig mindkét megtakarítási forma esetén megegyezik, az éves befizetések húsz százalékát teszi ki.

Mire érdemes figyelni a biztosítás megkötése előtt? A szakemberek szerint a költségmutató mérlegelésén túl figyelembe kell venni, hogy miként történik a kifizetés. Előnyös, ha nemcsak egy összegben vehetjük fel a pénzt, hanem életjáradék formájában is. A legnagyobb eltérések a járulékos szolgáltatások terén lehetnek a biztosítások között, ezért a döntésnél érdemes azok a termékeket választani amelyek baleset- vagy betegbiztosítást, esetleg más hasznos szolgáltatást tartalmaznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.