A Tenyésztés-szervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk című konferencia fő védnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, szervezői a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége közleményében kiemeli: a húsmarha-, és a juhágazat szempontjából sorsdöntő, hogyan alakulnak a legeltetéses állattartásnak nyújtott támogatások.
A szervezők szerint a sertéságazatnak meg kell felelnie a megváltozott állatjóléti előírásoknak és szembe kell néznie a globalizált genetikára alapozott tömegtermeléssel is. A tejkvótarendszer megszűnése jövőre a tejágazatnak is komoly próbatételt jelent. Továbbra is egyre fokozódó problémát jelent az ágazatok külföldi tenyésztő cégeknek való kitettsége - írja a közlemény, hozzátéve: a tejtermelés és a sertéshús-előállítás mintegy 50-60 százalékban külföldi genetikától függ, a baromfi esetén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A külföldi függés csökkentésének egyetlen lehetséges módja a nemzeti keretek között történő tenyésztés megerősítése, a magyar tenyészállatokkal előállított állati termékek arányának növelése – olvasható a tájékoztatásban.
„Válaszút előtt áll a magyar állattenyésztés. Nem mindegy, hogy a külföldi genetika szimpla végfelhasználója lesz, vagy sikerül olyan nemzeti tenyésztési programokat megvalósítani, amelyek életképes alternatívát tudnak nyújtani az olcsó tömegáru előállításával szemben” – idézi a közlemény Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját.
