A fogyasztói árak csökkenése meghaladja az elemzők várakozását. Londoni elemzők előzetesen zéró és mínusz 0,3 százalék közötti éves inflációt vártak szeptemberre.
Az 1960-as évek óta nem volt hasonló mértékű éves árcsökkenés – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor. A legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak csökkenése járult hozzá a mérséklődéshez, de szerepet játszott bázishatás is – tette hozzá.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október eleji becslése szerint az infláció gyorsulása várható Magyarországon: 2014-ben 0,3, jövőre 2,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb, szintén október eleji elemzése szerint az infláció jövőre 2,4 százalékra emelkedik az idei 0,1 százalékról.
Mináry Borbála elmondta, hogy a dohányáruk árrésének tavalyi emelése és a tranzakciós illeték szeptembertől már benne van a bázisban, így ezzel is kedvezőbb az éves adat.
A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke szeptemberben 0,1 százalékot esett augusztushoz képest, az éves mutató pedig 1,4 százalékosra zsugorodott az előző havi 2,5 százalékosról.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest ugyancsak 0,1 százalékos csökkenést mutat, az előző év azonos időszakához képest pedig 0,7 százalékkal mérséklődött.
Mináry Borbála elmondta, hogy az októberi adatokba már teljes mértékben beszámít majd az energiaárak csökkentése, valamint a távhő alapdíjának csökkentése is.
Havi összevetésben az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a csokoládé, a kakaó (3,7 százalék), valamint a liszt (1,0 százalék) ára. Nőtt az étolaj (1,1 százalék), a tojás (1,0 százalék) és 0,6 százalékkal az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs ára.
A szezonváltás miatt a ruházati cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,2 százalékkal. A lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkeket összefogó egyéb cikkek ára kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt. Ezen belül a járműüzemanyagokért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A háztartási energia ára augusztushoz képest átlagosan 0,1 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára nem változott. A szolgáltatásokért 0,8, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt.
2013. szeptemberhez viszonyítva a háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 12 százalékkal. Ezen belül a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az élelmiszerárak 0,2 százalékkal nőttek. Ezen belül 5,1 százalékkal drágult a tej és 5,3-mal a sajt. Csökkent viszont 16,4 százalékkal a cukor, 10,8 százalékkal az étolaj, 10,5 százalékkal a liszt, és 2,4 százalékkal a péksütemények ára. A szeszes italok 2,3 százalékkal olcsóbbak lettek, a dohányáruk 9,7 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal csökkent tavaly szeptember óta.
A szolgáltatások díja 1,6, ezen belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a háztartás körüli javítások 4,4 százalékkal drágultak, a postai szolgáltatások tarifái 5,6 százalékkal emelkedtek. A helyi tömegközlekedés 6,8 százalékkal olcsóbb lett és egy százalékkal alacsonyabb a víz- és csatornadíj, valamint a szemétszállítás ára. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 0,7 százalékkal lett olcsóbb, a ruházkodási cikkekért átlagosan 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az Európai Unió 28 tagországában 2014. augusztusában a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. augusztusban. Bulgáriában és Spanyolországban csökkentek leginkább az árak (1 és 0,5 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás Ausztriában, valamint az Egyesült Királyságban (egyaránt 1,5 százalék) következett be augusztusban.
Továbbra is a rezsicsökkentés húzza le az inflációt a Buda-Cash és az Erste elemzői szerint, akik ugyanakkor arra számítanak, hogy az élelmiszerek ára tovább emelkedhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében szintén kiemelte, hogy a rezsicsökkentéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött a háztartási energia ára. Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő – hangsúlyozta a tárca.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kommentárjában úgy vélte, hogy a bázishatások mellett a rezsicsökkentés hatása továbbra is domináns tényező a defláció kialakulásában, éves szinten 12 százalékkal esett a háztartási energia ára, hasonlóan az előző hónaphoz.
Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője kifejtette: éves szinten továbbra is a háztartásienergia-árak csökkenése húzza le az inflációt. Az élelmiszerárak idén először mutattak emelkedést éves összevetésben, ez pedig megerősíti az Erste azon várakozását, hogy az alacsony bázisról jelentősebb áremelkedés jöhet az élelmiszerek terén – jelezte a szakértő.
