A fogyasztói árak csökkenése meghaladja az elemzők várakozását. Londoni elemzők előzetesen zéró és mínusz 0,3 százalék közötti éves inflációt vártak szeptemberre.
Az 1960-as évek óta nem volt hasonló mértékű éves árcsökkenés – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor. A legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak csökkenése járult hozzá a mérséklődéshez, de szerepet játszott bázishatás is – tette hozzá.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október eleji becslése szerint az infláció gyorsulása várható Magyarországon: 2014-ben 0,3, jövőre 2,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb, szintén október eleji elemzése szerint az infláció jövőre 2,4 százalékra emelkedik az idei 0,1 százalékról.
Mináry Borbála elmondta, hogy a dohányáruk árrésének tavalyi emelése és a tranzakciós illeték szeptembertől már benne van a bázisban, így ezzel is kedvezőbb az éves adat.
A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke szeptemberben 0,1 százalékot esett augusztushoz képest, az éves mutató pedig 1,4 százalékosra zsugorodott az előző havi 2,5 százalékosról.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest ugyancsak 0,1 százalékos csökkenést mutat, az előző év azonos időszakához képest pedig 0,7 százalékkal mérséklődött.
Mináry Borbála elmondta, hogy az októberi adatokba már teljes mértékben beszámít majd az energiaárak csökkentése, valamint a távhő alapdíjának csökkentése is.
Havi összevetésben az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a csokoládé, a kakaó (3,7 százalék), valamint a liszt (1,0 százalék) ára. Nőtt az étolaj (1,1 százalék), a tojás (1,0 százalék) és 0,6 százalékkal az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs ára.
A szezonváltás miatt a ruházati cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,2 százalékkal. A lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkeket összefogó egyéb cikkek ára kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt. Ezen belül a járműüzemanyagokért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni.