A Magyar Lízingszövetség adatai alapján jelenleg az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet. Átlagosan egy-egy szerződés esetében 2 millió forintot tett ki a finanszírozott összeg, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat – mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
Kifejtette: a sajtóban korábban megjelentek kalkulációk, az egyik ilyen például arra a következtetésre jutott egy autófinanszírozási szerződésre vetített, hozzávetőleges számítás alapján, hogy akár 1,2 millió forintot is elérhet a visszajáró pénz. Ez a számítás azonban meglehetősen extrém esetet feltételez – tette hozzá a főtitkár.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla összesen 12 pert tárgyalt október 21-én, melyek közül kilenc esetben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézetek általános szerződési feltételei.
Semmibe vett jogerős ítélet
Úgy tűnik, az osztrák Raiffeisen Bank nem törődik azzal, hogy a bíróság immár jogerős ítélete is kimondta egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességtelenségét. A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint a bank továbbra is ragaszkodik az egyoldalú kamat-, díj- és költségemelés lehetőségéhez – írja szombati számában a Magyar Nemzet.
Lévai Gábor szerint a 2007-es, többségében 60 hónapos futamidővel kötött átlagos lízingszerződésre vetítve – a becslések alapján – a kihelyezett összeg átlagosan 11 százaléka járhat vissza, ami 220 ezer forint lehet.
Rámutatott: a visszajáró összeg nagyban függ a kamatemelések időpontjától és azok mértékétől. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a lízingcégek jellemzően 2008 vége és 2009 közepe között emeltek kamatokat a válság hatására, azelőtt ez nem volt jellemző.
A lízingszövetség kalkulációiban szereplő, 2007-ben 60 hónapra kötött, 2 millió forintos finanszírozott összegre vonatkozó szerződés esetében ahhoz – hogy a sajtóban korábban megjelent összeg – 1,2 millió forint járjon vissza az ügyfélnek, 2009 áprilisában nagyjából 15 százalékponttal kellett volna megemelni a kamatokat. Márpedig ez irreálisan nagymértékű emelés lett volna, amelyre a szervezet tagvállalatainál nem volt példa – mondta Lévai Gábor.
