Július elején jelentette be az Európai Bizottság, részletes vizsgálatot kezdeményezett azért, hogy megvizsgálja, a szabályoknak megfelelő-e a magyar állami támogatás, amelyet az Audi kap győri autógyárának bővítéséhez. A bizottság információi szerint a beruházás teljes költsége 1,2 milliárd euró, ebből 133,3 millió eurót (mintegy 40 milliárd forint) a magyar állam finanszíroz. A vizsgálatot a bizottság az Audi tulajdonosának, a Volkswagen-csoportnak a nagy piaci részesedésével és a beruházás méretével indokolta.
Az uniós testület elsősorban arra kíváncsi, milyen hatással lesz a beruházás a régiós fejlődésre, illetve hogy feltétlenül szükséges-e az állami támogatás a fejlesztés megvalósulásához.
Az Európai Bizottság lapunk kérdésére közölte, a vizsgálat még tart, így annak kimeneteléről előzetesen nem áll módjukban tájékoztatást adni. A testület honlapján elérhető vizsgálati dokumentum megerősíti, hogy a magyar kormánytámogatás összege 133,3 millió euró, mintegy 40 milliárd forint. Ugyanakkor a kormánydöntést követően a hivatalos bejelentés ennek a negyedéről szólt. „Az Audi 11,2 milliárd forint állami támogatást kap győri gyárának bővítéséhez – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter” – tette közzé az MTI 2011. április 6-án. Lapunk kérdéssel fordult a nemzetgazdasági tárcához, valójában melyik összeg felel meg a valóságnak. A kommunikációs osztály válasza szerint „a bizottság kommunikációjának megfelelően, a magyar kormány összességében 44,96 milliárd forint (150,03 millió euró) támogatást ítélt meg, ami jelenértéken 39,952 milliárd forintnak (133,3 millió eurónak) felel meg”.
Az uniós eljárásról korábban azt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem egyedül a győri Audi-gyárnak szánt állami támogatást vizsgálják. Németországban például csak 17 millió eurót engedélyezett Brüsszel abból a 45 millió euróból, amelyet a német kormány szeretett volna adni a BMW lipcsei gyárának. A tárca szerint az eljárás megindításának az az oka, hogy a cégnek (VW-csoport) nagy a piaci részesedése Európában, és a vonatkozó szabályok szerint ezekben az esetekben – versenypolitikai okokból – a bizottság részletesebb vizsgálatot folytat le, és köteles eljárást indítani. Ennek keretében a bizottság határozatot fogad el, amelyben ismerteti az ügy részleteit, és leírja kételyeit a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az eljárásindító határozatra mind a tagállam, mind harmadik felek (például a kedvezményezett, más tagállamok, versenytársak) reagálhatnak – írta a tárca. Az NGM szerint az eljárás megindítása után végleges határozat legkorábban hat hónapon belül várható, de ennél sokkal hosszabb eljárás is elképzelhető.
Az Audi – a gyár közlése szerint – mintegy 900 millió eurós (252 milliárd forint) beruházásban bővítette győri kapacitásait, és ezzel közvetlenül 1800 munkahelyet hozott létre. A beruházás során a korábban motorgyártásra, valamint autók összeszerelésére képes telephely karosszéria-présüzemmel is kiegészült, így teljessé vált a technológiai arzenál. A járműgyár 2013. nyári indítása óta folyamatosan termel, négyféle modellt gyártanak, szeptemberben átlépték a százezres darabszámot, és munkába állt a tizenegyezredik dolgozójuk. Az Audi Hungaria Motor Kft. a német Audi AG 100 százalékos magyarországi leányvállalata, a világ legnagyobb motorgyárának számít. Az 1993-as megalapítás óta mintegy 6,75 milliárd eurót ruházott be Magyarországon a társaság.
A kormány egyébként különösen fontosnak tartja a hazai járműipart. Magyarországon a legnagyobb járműgyártó vállalatok és beszállítóik többsége jelen van, s a kabinet célja, hogy 2018-ig húsz autóipari innovációs központ legyen az országban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon 726 vállalat működik, amelyek közvetlenül 120 ezer munkalehetőséget nyújtanak, és az autóipar adta a 2013-as bruttó hazai termék (GDP) tíz, az export 18 százalékát. Ezzel Magyarország mostanra az európai gépjárműgyártás egyik központjává vált. A piaci kilátások kedvezők, világszinten nő az autók iránti kereslet, és segíthet a folyamatban levő uniós szabad kereskedelmi tárgyalások sikeres lezárása is. Varga Mihály szerint a korszerű szakképzés nélkülözhetetlen, ezért olyat akarnak, amely alkalmazkodik a vállalatok igényeihez. Ismeretes, a kormány a duális képzési rendszer kiterjesztése mellett döntött, már hétezer vállalathoz mehetnek gyakorlati képzésre a tanulók.
