Magyar növekedés: felfelé javított az OECD

A szervezet szerint a devizaalapú hitelek forintosítása erősíti a pénzügyi stabilitást.

A magyar gazdaság idén 3,3, jövőre 2,1, 2016-ban pedig 1,7 százalékkal bővül a friss prognózis szerint. Az előző, május 6-én közzétett előrejelzéshez képest a szervezet az idei évre 1,3, a jövő évre pedig 0,5 százalékponttal emelte a bruttó hazai termék gyarapodására vonatkozó várakozását. Mindazonáltal az OECD előrejelzése pesszimistább a magyar kormánynál és az Európai Bizottságnál a következő két évet illetően: a kormány 2,5, illetve 2,1 százalékos, Brüsszel pedig 2,5, illetve 2,0 százalékos növekedést vetít előre.

A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD megállapításai szerint az idei év első félévét erős gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkenése jellemezte, de a második félév alakulása mérsékelt növekedést vetít előre. A szigorú hitelfeltételek, a bizonytalan üzleti környezet korlátozza a beruházásokat, a költségvetés gazdaságösztönző hatása pedig lassan kifut. A devizaalapú hitelek forintosításának makroökonómiai hatásait nehéz megítélni az OECD szerint: az erősíti ugyan a pénzügyi stabilitást, de feltehetően további költségeket okoz a pénzintézeteknek. Közölték, a forintosítás és a bankok elszámoltatása valószínűleg támogatni fogja a belső fogyasztás növekedését jövőre, de csökkenti a bankok hitelezési hajlandóságát.

Az OECD csökkentette a munkanélküliségi rátára vonatkozó várakozását: míg májusban 9 százalék felé közelítő munkanélküliséggel számolt, friss előrejelzésében már 8 százalék alatti mértéket adott meg. Idén 7,8, jövőre és 2016-ban pedig egyaránt 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít. Az OECD megállapításai szerint a gazdasági növekedés lassulni fog a következő két évben, ahogy a szigorú hitelfeltételek és bizonytalan üzleti környezet visszafogja a befektetéseket, a fiskális ösztönző intézkedések pedig végükhöz közelednek.

Az infláció fokozatosan megközelíti a 3 százalékos célt – a fogyasztói árak változásában az OECD idén 0,1 százalékos csökkenést, jövőre 2,0 százalékos, 2016-ban pedig 3,0 százalékos növekedést vár –, a munkanélküliségi ráta pedig stabilizálódik.

Az export alakulása növeli a folyó fizetési mérleg többletét. A szervezte álláspontja szerint a kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető javakat előállító szektorokban – olyan szolgáltatások, mint például az egészségügy, oktatás – a versenybarát reformok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy növekedjenek a beruházások és növekedjen a termelékenység középtávon.

Ha a bankok számára kedvezőbb működési környezetet teremtenek, az erősítené a növekedési potenciált a hitelezési tevékenység bővülésének révén. A 2014-es nagy költségvetési kiadások után a hatóságoknak vissza kell térniük középtávú fiskális céljaik eléréséhez, azaz az államadósság fenntartható csökkentéséhez és a mozgásteret kell teremteniük a jövőbeni válságok kivédésére – mutatott rá a szervezet. Az OECD szerint a növekedést támogató állami beruházások fokozatosan lecsengenek, a magánszektorban pedig a nagyszabású autóipari beruházások lezárultak.

A nagy autóipari beruházások húzóhatása gyengül, és a vártnál gyengébb euróövezeti gazdasági növekedés csökkenteni fogja a magyar exportot – áll a jelentésben. Az OECD az idei 6,8 százalékos exportbővülés után jövőre 5,0, 2016-ban pedig 5,3 százalékos növekedést jelez előre. Az import idén 8,2, jövőre 5,2, 2016-ban pedig 5,3 százalékkal bővülhet. Az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke idén 2,9, jövőre 2,6, 2016-ban pedig 2,5 százalékra csökkenhet. A maastrichti kritériumok figyelembe vételével számolt államadósság idén a GDP 76,6, jövőre 76,7, 2016-ban pedig 75,7 százalékára rúghat.