A kormányszóvivő szerint az unió és a bankok által kierőszakolt pénztárak rendkívül nagy terhet jelentettek az érintett államoknak, 2010 előtt például a fenntartásuk a magyar GDP egy százalékát vitte el. „Azt hiszem, egy féltucatnyi európai államban vezették ezt be ugyanabban az időszakban, tulajdonképpen európai uniós, illetve pénzintézeti javaslatokra. Az elmúlt években Szlovákiában és Lengyelországban – mintegy a magyar kötelező magánnyugdíjpénztárakról folyó vita árnyékában – már felszámolták ezt a rendszert, Csehországban pedig 2016. január 1-jéig fogják felszámolni” – mondta Kovács Zoltán.
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új törvénycsomag az intézményrendszer átláthatóságát, stabilitását és versenyképességét szolgálja – jelentette ki Renneczéder Éva. Magyarország élőben című műsorunkban a nyugdíjszakértő azt mondta: négy magánnyugdíjpénztárt érinthet a szabályozás változása. „Ez a törvénytervezet két lehetőséget is ad arra az esetre, ha véletlenül a tagok az 1000-2000 forintos díjakat nem tudnák befizetni. Az egyik, hogy a végelszámolás keretében átléphetnek a megmaradó pénztárakba, a másik, hogy visszalépnek a társadalombiztosításba. Nyilvánvaló, hogy aki ténylegesen megőrizné a magán-nyugdíjpénztári megtakarítását, az át fog lépni a maradó pénztárba, tehát nem arról van szó, hogy egyirányú zsákutcáról beszélünk, hanem egy szabályozásában letisztult intézmény felé irányulhat a ténylegesen ebben a formában nyugdíjgondoskodást célzó emberek befizetése” – fogalmazott a nyugdíjszakértő.
A magánnyugdíjpénztárak bezárásának terve adott okot kedden az újabb kormányellenes tüntetésre. Bővebben>>
