A testület július óta nem módosította az alapkamat szintjét. Azt megelőzően kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat 490 bázisponttal mérséklődött. A tanács szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Úgy ítélik meg: a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik, és a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat.
A tanács úgy vélte: a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat. Véleményük szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság ezzel együtt óvatos monetáris politikát indokol. Kitérnek arra: a belső kereslet élénkülése ellenére, az ország külső piacainak elhúzódó kilábalása miatt a kapacitások kihasználtsága csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét.
A tanács közleménye szerint az októberi inflációs adat alapján a fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Véleményük szerint az infláció az előrejelzési horizont (a következő nyolc negyedév) második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A tanács úgy ítélte meg: a hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, az uniós források növekvő felhasználása, illetve a jegybank növekedési hitelprogramja következtében is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését. A háztartások fogyasztása fokozatosan élénkülhet, azonban a megtakarítási hajlandóság továbbra is a válság előtti szint felett maradhat.
Rámutatnak: a nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezően alakult az elmúlt hónapban, ami főként az Egyesült Államok kedvező makrogazdasági adataival, a japán jegybank monetáris lazításával, valamint az olajárak folytatódó csökkenésével magyarázható. A hazai kockázati mutatók enyhén javultak, Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő bruttó külső adósságállomány – olvasható a tanács dokumentumában.
Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a döntés után kiemelte, hogy megfelelt a várakozásoknak a kamattartás, illetve az inflációs és a tőkepiaci folyamatok szempontjából is kedvező a nemzetközi környezet. A szakértő szerint bár a külső környezet gyorsan változhat, egyelőre indokolt az alacsony kamatszint tartós fenntartása.
Kiss Mónika, az Equilor szenior elemzője kiemelte: a globális és hazai piaci tendenciák tükrében már nem számítanak arra, hogy a monetáris tanács retorikája megváltozna 2014-ben. Érdemes ugyanakkor figyelni a december 17-i ülést, mert a tanács ekkor tárgyalja az inflációs jelentés legfrissebb, negyedéves kiadását – tette hozzá.
Reálissá válhat Matolcsy „tartós tartása” – derül ki Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzőjének legfrissebb gyorselemzéséből. A magyar gazdaságot továbbra is jellemző alacsony inflációs környezetet belföldi (hatósági árak mérséklődése) és nemzetközi tényezők (élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése) is indokolják, amelyek tartóssága eltérő. A kamattartási ciklus folytatás emiatt indokolt, a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése a várakozásoknak megfelelő volt. Matolcsy György korábbi iránymutatása egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik, amely a jelenlegi alacsony kamatszint „tartós tartását” vetíti előre 2015-re.
Jövőre várhatóan újrakezdi enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank a lassuló növekedés és a negatív infláció miatt – jósolták keddi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – elemzői Londonban ismertetett devizapiaci előrejelzésükben azonban azt valószínűsítették, hogy a következő időszakban a magyar gazdasági növekedés negatív meglepetéseket okoz, tekintettel egyebek mellett arra, hogy az európai uniós fejlesztési források felhasználási üteme túljut csúcspontján.
A döntő tényező azonban az infláció, amely a Commerzbank elemzői szerint valószínűleg még mélyebbre süllyed a negatív tartományban, és a maginfláció is lefelé tart. A ház azzal számol, hogy ebben a környezetben az MNB 2015 első felében 1,70 százalékra csökkenti alapkamatát.
A Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői közölték, hogy a ház „más véleményen van”, mint az MNB monetáris tanácsa, amelynek alapállása hosszú távú kamattartásra utal. A Barclays elemzői azt valószínűsítették, hogy a magyarországi inflációs környezet és a romló euróövezeti kilátások végül ráveszik az MNB-t a kamatcsökkentési ciklus újraindítására.
A ház új táblázatos előrejelzéséből kitűnik, hogy a cég már 2015 első negyedévében újabb MNB-kamatcsökkentést vár, és azzal számol, hogy a jövő év második negyedében 1,50 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat.
Ha a magyar jegybank a következő inflációs jelentésekben a gyenge adatok miatt lefelé korrigálja 2015-re és 2016-ra szóló prognózisait, az megteremtené a lehetőséget a további kamatcsökkentésekhez – vélekedtek a Barclays közgazdászai.
Ugyanerre a következtetésre jutottak a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői. Legutóbbi értékelésükben azt valószínűsítették, hogy az MNB a decemberben esedékes inflációs jelentésben meredeken 3 százalék alá módosítja 2015-re adott inflációs előrejelzését.
