Szijjártó Péter kifejtette: a hármas cél elérése érdekében továbbra is támogatják a nyugat-balkáni térség és Szerbia európai uniós törekvéseit, mert a nyugat-balkáni stabilitás szempontjából az európai perspektíva fenntartása kritikus fontosságú.
Magyarország továbbra is kiáll a Déli Áramlat gázvezeték megépítése mellett, mert az a beszerzési útvonalak diverzifikációjával jelentősen hozzá fog járulni Közép-Európa energiabiztonságához, „ezért a Déli Áramlat megépítése európai érdek is” – tette hozzá.
„Az energiabiztonságot csak akkor tudjuk elérni, ha csökkentjük a kiszolgáltatottságunkat, tehát olyan beruházásokat hajtunk végre, amelyek diverzifikálják a gázbeszerzési útvonalakat vagy a gázbeszerzési forrásokat. Jelenleg a legkézzelfoghatóbb és a legrövidebb időn belül reálisan megvalósítható beruházás a Déli Áramlat” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert arra kérte: az Európai Bizottsággal újítsák fel és gyorsítsák fel azokat a megbeszéléseket, „amelyek nyomán majd mindent kétséget ki lehet zárni afelől, hogy ez a beruházás megfelel az európai uniós jogszabályoknak”.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy a Déli Áramlat közös érdek. „Szerbiának szüksége van még egy olyan útvonalra, amelyen gáz érkezhet az országba, hogy ne essen áldozatul az orosz–ukrán problémáknak” – mondta.
A Déli Áramlat útvonalán Szerbia az egyetlen olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, mégis időnként úgy tűnik, mintha a gázvezeték kiépítése Szerbia és Oroszország projektje lenne – fogalmazott Dacic, majd úgy folytatta: „mi azonban csak egy kis láncszem vagyunk ebben, ezért nagyon fontos számunkra, hogy a meglévő problémákat mihamarabb megoldják, és megkezdődjön a Déli Áramlat kiépítése”.
Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében infrastrukturális fejlesztések szükségesek, ezért is jelentős a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása. Ennek nyomán a Kínából görög kikötőkbe behajózott áruk „minden kétséget kizáróan Szerbián és Magyarországon keresztül fognak Nyugat-Európába haladni, így mi leszünk a legfőbb tranzitútvonal” – szögezte le.
Emellett jövőre megnyílik a régi Röszke-Horgos határátkelő, a Bácsszentgyörgy–Rastina, a Kübekháza–Rábé és az Aleksa Santicot Magyarországgal összekötő átkelő. Ezek is hozzájárulnak majd a kereskedelmi forgalom további növekedéséhez – mondta Szijjártó Péter.
„Segítenünk kell a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy – elsősorban a határ mentén – együtt tudjanak működni”. Ehhez kellenek a határátkelők, és „ehhez kell az, hogy az Eximbank által megnyitott 40 millió eurós hitelkeretet minél előbb kihasználják”. Amennyiben kimerítik ezt a hitelkeretet, újabbat nyitnak majd – közölte a miniszter.
Szijjártó Péter leszögezte: a Szerbiában élő magyar kisebbség a két ország együttműködésének nagyon fontos erőforrása, és amelynek megerősödése, pozitív perspektívája Magyarországnak és Szerbiának is érdeke.
„Én úgy látom, hogy a jelenlegi szerb kormány elkötelezett ez iránt, a történelmi megbékélés folyamatában ők nagyon nagy és tiszteletreméltó lépéseket tettek a közelmúltban” – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Ivica Dacic kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata még soha nem volt ilyen jó, és „szinte nincsenek már nyitott kérdések”. A történelmi megbékélés folyamata kölcsönös bizalomhoz, valamint a két ország és a két nép közötti konstruktív viszonyhoz vezetett. Ebben nagy szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek is, amely a legnagyobb délvidéki magyar pártként a kormánykoalíció tagja – hangoztatta Dacic.
