A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–török tagozatának rendezvényén az államtitkár elmondta, hogy a tárca a külképviseletek átalakításával a külgazdasági attasék révén erősíti a külgazdasági vonalat. Szabó László hangsúlyozta, hogy a minisztériumhoz került háttérintézmények (Nemzeti Befektetési Ügynökség – HIPA, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., az Exim) segítik a kétoldalú, köztük a magyar–török gazdasági kapcsolatok bővítését is.
Az EXIM igazgatója, Szőcs Gábor a bank exporthitelprogramjára hívta fel a figyelmet, amely kedvező exportfinanszírozást nyújt a kis- és középvállalkozásoknak, amelynek kerete tavaly egymilliárd euróra emelkedett. Szőcs Gábor kitért arra, hogy három török bankkal is együttműködési megállapodásuk van, köztük a török eximbankkal, amellyel a közeljövőben ötvenmillió eurós befektetési alapot hoznak létre. Az EXIM a tervek szerint jövőre mikrohitel-, illetve nemzetközi versenyképességet javító programokat is indít.
Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet a gazdasági fórumon felhívta a magyar vállalatok figyelmét, hogy Törökország a török köztársaság alapításának 100. évfordulójára, 2023-ra nagy célokat megfogalmazó fejlesztési tervvel rendelkezik. Szerinte magyar cégek az energetika, az élelmiszeripar és mezőgazdaság, a gép- és gépjárműgyártás, a hulladék- és vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az informatika területén kapcsolódhatnak a török piachoz, és részt vehetnek a török privatizációban.
