– Január elsején lép életbe a következő évek területalapú támogatásait meghatározó uniós rendelet. Vannak-e még nyitott kérdések az új rendszer kapcsán hazánk és az Európai Bizottság közt?
– A közvetlen támogatások esetében augusztus elsejéig, a zöldítéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában pedig október közepéig kellett megtennünk a szükséges bejelentéseket, amelyeket ezután áttekintett az Európai Bizottság. Az így felmerült kérdéseket mára tisztáztuk.
– Az új rendszer a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hoz, a korábbi egyszerűsített területalapú támogatásokat (SAPS) más formában kaphatják a gazdák.
– A jövő évtől valóban több támogatási elem módosul. Elindul az alaptámogatás rendszere, ám ez gyakorlatilag megegyezik a ma is alkalmazott SAPS-al. Az unió lehetőséget adott arra, hogy ezt rendszert 2020 végéig továbbvigyük. Az alaptámogatás összege előreláthatóan hektáronként 144,7 euró lesz. Újdonság ugyanakkor, hogy a kifizetés alsó határa az egyhektárnyi támogatható terület. Ha a gazda állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs ekkora földje, esetében a minimális támogatás száz euró.
Kézikönyv a zöldítésről
– Az úgynevezett zöldítés kapcsán számos fórumon megfogalmazódott, hogy a gazdák még nincsenek tisztában az újítás lényegével. Mire kell odafigyelniük a termelőknek?
– A 2015–2020-as időszakban a mezőgazdasági termelőknek különböző éghajlati és környezeti szempontból fontos intézkedést is be kell építeniük a gazdálkodásukba. Ugyanakkor a korábbi aggodalmakkal ellentétben a követelményeket sokkal könnyebben teljesíteni lehet. Értékes területeket nem kell a termelésből kivonni, és nem lesz szükség több anyagi ráfordításra sem. Az első két évben, ha a gazda nem teljesíti maradéktalanul a követelményeket, akkor a mulasztással arányos, de a zöldítés összegét a legrosszabb esetben sem meghaladó szankcióban részesül. A zöldítés összege egyébként 2015-ben várhatóan egy hektárra vetítve évente 81,3 euró lesz.
– Milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy hozzájussanak ehhez az összeghez a gazdálkodók?
– A zöldítés három eleme a sokszínű növénytermesztés, az állandó gyepterületek fenntartása és az ökológiai jelentőségű terület kijelölése. A tíz hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát, míg a 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább hármat kell termeszteniük. Az állandó gyep fenntartása nem érinti a gazdálkodókat, mivel ezt az előírást nem üzemi, hanem országos szinten kell betartani. Az ökológiai jelentőségű területek esetében a 15 hektárnál nagyobb szántóföldön gazdálkodóknak a terület 5 százalékát kell ilyen célra kijelölniük. Már készül a zöldítéssel kapcsolatos kézikönyv, amelyben minden kötelező elemet szemléletesen és gyakorlatias megközelítésben mutatunk be. A kiadványt a jövő év elején elektronikus formában érhetik el.
– Szintén új elem, hogy elvonják az 1200 hektár felett gazdálkodóktól a területalapú támogatásokat. Nagy felháborodás követte a kormány döntését, amivel az uniós elvárásoknál is szigorúbb rendszert vezetett be.
– Igaz, hogy a támogatási szabályok és a földtörvényben megállapított birtokmaximum összhangjának megteremtése érdekében hazánk a jogszabályi minimumnál magasabb összeget határozott meg, de ez az Európai Unióban nem egyedülálló. A döntéssel ugyanakkor a közvetlen termelői támogatások rendszerét úgy igazítjuk ki, hogy az a földforgalmi törvénnyel együtt képes lesz az egyik legfontosabb agrárpolitikai célkitűzés irányába mozdítani a magyar mezőgazdaságot. Nevezetesen megfordítani a kis- és közepes gazdaságok és a nagygazdaságok földhasználati jelenlegi 20:80 százalékos arányát.
– A tárca szerint hány nagybirtokost érinthet a döntés?
– A támogatási rendszer átalakításának vesztese néhány száz nagy, döntően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság lesz, hiszen a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatoknak, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindítja a Több munkahelyet a mezőgazdaságban! programot. Látni kell azt is, hogy az unió által megengedett támogatási pillérek közötti átcsoportosításokat követően 177 ezer földhasználó úgy kap hektáronként 12 euróval több támogatást, hogy a vidékfejlesztés forrásait érdemben nem kellett csökkenteni. Az említett cégek támogatásainak részleges átcsatornázásával százezrek jutnak magasabb támogatáshoz. Egyúttal a vidékfejlesztés részeként is több forrás marad majd olyan jogcímekre, mint agrár-környezetgazdálkodás, a mezőgazdasági beruházások vagy a tejtermelők támogatása. Ezekhez a támogatásokhoz az érintett nagy gazdaságok is hozzájutnak majd.
– Egyelőre nagy az aggodalom, főként az állattenyésztők részéről, hogy ha a nagy gazdaságoktól elvonják a támogatást, akkor azok nemcsak az állatállomány egy részét építik le, hanem foglalkoztatottaik jelentős részétől is megválhatnak, nem beszélve a technológiai fejlesztések elmaradásáról.
– A már említett Több munkahelyet a mezőgazdaságban! program az eredetileg tervezett forrásokhoz képest mintegy 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást biztosít 2020-ig az állattenyésztőknek. Ez 2015-ben 33 milliárd forint – nemzeti költségvetésből finanszírozott – célzott többletforrást jelent. Ehhez adódnak hozzá az uniós termeléshez kötött támogatások. Jó néhány állattartó több támogatásra számíthat a program és az új uniós támogatások révén, mint amit jelenleg kap.
– Térjünk át a termeléshez kötött támogatásokra. Egy korábbi beszámolójából kiderült, hogy szinte minden ágazat több pénzre számíthat ezen a jogcímen. Hogyan sikerült mindezt kiharcolni Brüsszelben?
– Hosszú, szívós és következetes munkával, jó kompromisszumokkal és alkukkal. Nagy sikerként kell értékelni, hogy az érzékeny ágazatok esetében – a korábbi időszakoz képest – jelentős forrásbővülésre számíthatnak a termelők. Míg korábban a tej és a rizs esetében adhattunk ilyen támogatást, 2015-től ezeken túl a szarvasmarha, a juh, a cukorrépa, a zöldség és gyümölcs is csatlakozik ehhez a körhöz. Fontos újítás, hogy a fehérjenövények támogatására is jelentős, évente közel 8 milliárdos forrás nyílik, ami a takarmánytermelésen keresztül szintén az állattenyésztést segíti.
– A tejtermelők támogatása a jövő évben megduplázódik. Ez a többlet képes lesz ellentételezni az ágazatra váró nehézségeket, például a tejkvóta kivezetésével várható európai dömpinget?
– A tejágazat helyzetének kezelése kiemelt jelentőségű kérdés. Igyekeztünk olyan támogatási rendszert kialakítani, amivel a lehető legtöbb pénzt juttathatjuk az ágazatba. Az idén nemzeti és uniós forrásból mintegy 29 milliárd forintot kaptak a tejtermelők, ez az érték 2015-ben közel 50 milliárd forintra emelkedik. Reményeink szerint ez a forrásbővülés érdemben képes lesz javítani az ágazat helyzetén.
– A sertés és a baromfi ezúttal is kimaradt a kedvezményezettek köréből, holott a sertéslétszámban finoman szólva is lenne még hova fejlődnünk. Itt mivel készül a kormány?
– Az uniós szabályozási elvek szerint korábban sem tudtunk közösségi támogatást nyújtani ennek a két ágazatnak, ezt a 2014–2020-as tárgyalások során sem lehetett kiharcolni. Egyedüli mozgásteret a hosszadalmas egyeztetéseket követően engedélyezett nemzeti támogatások felfuttatása és azok minél jelentősebb kihasználása biztosít. Az évenkénti fokozatos emelésekkel eljutottunk oda, hogy 2014-ben az állatjóléti támogatási keret a sertés esetében 8,5 milliárd forintra, a baromfinál pedig 9,5 milliárd forintra nőtt azzal, hogy az első három negyedévi támogatásokat még 2014-ben kifizettük. A jövő év további előrelépést jelent. A baromfi- állatjóléti támogatás 11 milliárd forintra nő, az állatbetegségek megelőzésére fordítható összeg 8,5 milliárd forint lesz, amelyből 2,5 milliárd forint a baromfiágazatban, 6 milliárd forint pedig az egyéb állattenyésztési ágazatban hasznosulhat. Az igazi újdonság viszont az új koca-állatjóléti program elindítása lesz, évi 8,6 milliárd forintos keretösszeggel. Az emelkedő támogatások hatására minden fontos állatfaj esetében állománybővülést látunk, amely – hitünk szerint – töretlenül folytatódni fog.
– Az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyik leglényegesebb pontja, hogy a földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez csatolták a vidékfejlesztési programot. Miért volt erre szükség?
– Az új kormányzati rendszerben a Miniszterelnökséghez tartozik az összes uniós fejlesztési forrás. Viszont minden olyan agrárügy, amely az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott – például a területalapú támogatás vagy az agrártárgyú jogszabályalkotás –, továbbra is a szaktárcánál marad. A Miniszterelnökség kizárólag az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak elosztásáért, a vidékfejlesztési stratégia létrehozásáért felel. Ennek a kerete a közös agrárpolitika második pillérén keresztül 1200 milliárd forint.
– Egyes elemzések arról szólnak, hogy 2020-tól az agráriumnak lassan el kell búcsúznia az uniós támogatásoktól. Hazánk képes lesz felkészülni erre az időszakra?
– Már a jelenlegi költségvetési tervezési folyamat előtt is többen osztották azt a nézetet, miszerint a közös agrárpolitika egyes pillérére megszűnik, vagy jelentősen csökken a kerete. Az viszont tény, hogy a közös agrárpolitika teljes költségvetése csökkent, ugyanakkor hazánk mégis a korábbiaknál jobb helyzetben, nagyobb keretből gazdálkodhat a 2020-ig tartó ciklusban. A következő költségvetési tervezési folyamat lezárultáig nem lehet kijelenteni, hogy el kell búcsúzni ezektől a forrásoktól. További átalakítások vagy módosítások várhatók, ezek hatásával pedig komolyan kell foglalkozni.
