Nikoletti Antal elmondta: annak ellenére, hogy a sajtó nagyon sok olyan témát kapott fel az utóbbi időben, amelyet össze is kapcsolt a külföldi befektetői hangulattal, nem tapasztalt hangulatváltozást az itt lévő külföldi befektetők körében. Ha külföldi befektetőkkel beszélgetünk, ilyen hangulatváltozást nem lehet érzékelni – mondta.
„A vállalatvezetők sok egyéb tényező mellett elsősorban azt nézik, hogy a Magyarországon megtermelt profit versenyképes-e globálisan vagy a régióban” – mutatott rá. Hozzátette: a befektetők Magyarországot általánosságban jó befektetési célpontnak tartják, mert alacsonyak az adók, és jó a munkaerő ár-érték aránya.
Az európai országok között nagyon sok iparágat tekintve Magyarország benne van az élmezőnyben, mint befektetési célpont. Amikor a külföldi nagyvállalatok központjai döntést hoznak egy-egy új befektetésről, Magyarország előkelő helyen van az opciók között – mondta.
Evidens, hogy arra kell törekedni, hogy minél magasabb hozzáadott értékű tevékenység folyjon Magyarországon – mondta a helyettes államtitkár azokról a vádakról, miszerint Magyarország lesz „Európa összeszerelő üzeme”. A kutatás-fejlesztés, az innováció területén működő és a fejlesztésekkel összefüggő szolgáltatásokat kell Magyarországra vonzani, de ennek az a bevett módja, hogy egy nagyvállalat előbb összeszerelő üzemet létesít az adott országban, és csak ezután telepít oda kutatás-fejlesztési központot – magyarázta.
A kormányzat elsősorban a feldolgozóiparba, azon belül is olyan alágazatokba vár külföldi befektetőket, amelyeknél jellemzően nagy a beszállítói kör, hogy minél több magyar kis- és közepes vállalkozásnak adjanak megrendelést – mondta, valamint kiemelte: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszergyártás még olyan területek, ahol Magyarország olyan széles körű alappal rendelkezik, amelyre lehet építeni.
Az a fajta befektetési boom, abban a formájában, amit 2008 előtt láttunk, aligha tér vissza – mondta a helyettes államtitkár arra a kérdésre, hogy a kormányzat által külgazdasági fordulatnak mikor várható konkrét hatása. A befektetők óvatosabbak lettek, nem csak Kelet-Közép-Európában, ez globális tendencia – tette hozzá Nikoletti Antal.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az első 9 hónapban 4,3 százalékkal nőtt a magyar export, ami kiemelkedő Európában – mutatott rá. Az elsődleges irány továbbra is Nyugat-Európa, a kivitel 78 százaléka ide irányul.
Az Európán kívüli célországok közül kiemelkedik a Koreai Köztársaság: az ide irányuló magyar kivitel 14 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az ukrajnai válság is érezteti a hatását: az Ukrajnába és Oroszországba irányuló export 14-15 százalékkal zuhant, és év végére akár 20 százalékos is lehet a visszaesés – sorolta.
Arra a kérdésre, hogy mi a kormányzati válasz azokra a külföldi vállalatoktól érkező, visszatérő panaszokra, amelyek szerint kiszámíthatatlan a magyar jogi környezet, túl gyorsan változik a szabályozás, a helyettes államtitkár elmondta: folyamatos a párbeszéd a kormányzat és az itt lévő külföldi befektetők között. Rendszeres az egyeztetés többek között a német és az amerikai kereskedelmi kamarával.
