Így harcol Moszkva az alacsony olajárak ellen

A gyenge rubel vált az orosz kormány stratégiai eszközévé az alacsony olajárak okozta károk kivédésére.

mr
2014. 12. 01. 17:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai tanulmányukban kimutatták, hogy a rubel, amely az év eleje óta csaknem 40 százalékkal gyengült, a globális felzárkózó térség legrosszabbul teljesítő valutájává vált, megelőzve még a technikai államcsődtől gyötört argentin pesót is.

Emellett az olajárak július óta végbement zuhanása a ház számításai szerint 100 milliárd dollárral csökkenti Oroszország éves exportbevételeit, tekintettel arra, hogy a nyersolaj és az olajtermékek adják a teljes orosz export kétharmadát.

A rubel hétfőn is folytatódó meredek gyengülésének nyilvánvaló oka az olajárak további esése, amely viszont annak az egyenes következménye, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) múlt heti értekezletén nem csökkentette 30 millió hordós napi kitermelési kvótáját – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint a rubelre a zuhanó olajárak mellett lefelé ható nyomást gyakorol az elhúzódó ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók miatt felgyorsult tőkemenekítés. A Capital Economics londoni közgazdászainak előrejelzése szerint valószínűleg meg fogja haladni a 110 milliárd dollárt az orosz gazdaságból 2014 egészében kivont tőke értéke, ráadásul Oroszország már csak korlátozottan fér hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A cég szakértői szerint mindez magyarázza, hogy miért gyengült a rubel valamivel még nagyobb mértékben, mint amennyit az olajárak csökkenése egyébként indokolna.

A ház elemzői szerint ugyanakkor az a tény, hogy az orosz hatóságok egyelőre nem hajtottak végre intervenciót a rubel meredek gyengülésének megállítására, arra vallhat, hogy a gyenge rubel az orosz kormány fontos stratégiai eszközévé vált az alacsony olajárak által a közfinanszírozásban okozott károk enyhítésére. Mivel az olajexport-bevételek dollárban folynak be, a gyenge rubel miatt e bevételek hazai értéke növekszik, legalább részben ellensúlyozva az olajárak csökkenéséből eredő kieséseket.

A Capital Economics elemzőinek számításai szerint a jelenlegi, 50 rubel feletti dollárárfolyamon a hordónként 70 dolláros olajár jövőre 2,2 százalék körüli GDP-arányos orosz államháztartási hiányt eredményezhet, ugyanez az olajár a június elején mért 35 rubel/dolláros árfolyamon azonban a GDP-érték 5 százalékát elérő deficithez vezetne 2015-ben.

A közfinanszírozási helyzet enyhítésének ára azonban az infláció várható meredek emelkedése. A Capital Economics hétfői előrejelzése szerint a teljes árukosárra számolt tizenkét havi orosz infláció – amely októberben 8,3 százalék volt – 2015 közepére megközelíti a 11 százalékot.

A történelmi tapasztalatok mindemellett arra vallanak, hogy a meredek árfolyamzuhanások rendszerint feszültségeket keltenek az adott gazdaság pénzügyi szektorában, és az orosz bankrendszer különösen sebezhetőnek tűnik a gyenge rubelre. Jóllehet az orosz bankszektorban egyelőre kevés jele van a küszöbönálló stresszhelyzetnek, mégis az orosz pénzügyi szektor az az ágazat, amelyben figyelni kell a gyenge rubel által a reálgazdaságban okozott problémák első jeleit – fogalmaznak hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.

A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői hétfőn ismertetett új, 2015-re szóló előrejelzésükben 9 százalékos egész évi átlagos oroszországi inflációt valószínűsítettek 2015-re a 2014-re általuk várt 7,6 százalék után, a gyenge rubel mellett tekintetbe véve az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó árfelhajtó hatását is.

A ház emellett jelentősen rontotta az orosz gazdaság jövő évi teljesítményére adott prognózisát is. A Morgan Stanley elemzői szerint az orosz hazai össztermék 2015-ben 1,7 százalékkal visszaesik a cég által eddig várt 0,5 százalékos csökkenés helyett.

Az előrejelzés rontásának tényezői között a cég közgazdászai kiemelik, hogy felülvizsgált várakozásaik szerint az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók 2016 végéig érvényben maradnak, és az orosz gazdaságból az idén 110-130 milliárd dollárnyi tőkét vonnak ki a befektetők.

A Morgan Stanley eddigi előrejelzése az volt, hogy 2015 közepétől megkezdődik a nyugati szankciók feloldása, és a ház a hétfői felülvizsgálatig 80 milliárd dollárnyi tőkekivonást jósolt 2014-re.

A jövő évi oroszországi recesszió most már gyakorlatilag konszenzusos előrejelzés a Cityben.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai például legutóbbi, szintén jelentősen rontott előrejelzésükben közölték: az általuk eddig várt stagnálás helyett az orosz GDP-érték 1,5 százalékos visszaesésével számolnak 2015-ben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.