Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott előrejelzésében kiemelte: az idén várható 3 százalék feletti növekedés után jövőre 2,2 százalék körüli GDP-bővülés várható. A szakértő szerint a magyar gazdaság 2014-ben egyértelműen „elhagyta a recesszióközeli zónát”. A harmadik negyedévben lassult a növekedés üteme, és bár az utolsó negyedéves adatra még várni kell, feltehetően ebben az időszakban tovább lassult a növekedés. Összességében 2014-ben éves szinten valamivel 3 százalék feletti lehet a GDP-növekedés – fűzte hozzá a szakértő.
Úgy vélte, a jövő év számos bizonytalanságot tartogat, egyfelől a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedése korlátokat szab a növekedésnek, másfelől kockázatot jelent a december közepén kirobbant orosz válság esetleges eszkalálódása. Ugyanakkor a belső fogyasztás bővülése segítheti a gazdaság élénkülését. Az elemző szerint a bizonytalan tényezők miatt nehéz pontos prognózist adni 2015-re, de a jelenlegi kilátások alapján 2,2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni az idei 3,3 százalék után.
Hasonlóan vélekedik Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője is, aki 2014-re 3,4, 2015-re pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést vár. Az MTI-nek kifejtette: jövőre lassul a dinamika, ráadásul az idén a gazdaság a vártnál jobban bővült, vagyis a magas bázis miatt a növekedés szintjét is nehéz megtartani.
Tóth Gergely szerint a mezőgazdaság 2015-ben lassíthatja a növekedést, emellett az utóbbi ipari, építőipari adatokból is a bővülés lassulása látszik. Ezt ellensúlyozhatja a lakossági fogyasztás további élénkülése, amit az alacsony infláció, a devizahitelek kivezetése, valamint a reálbér-növekedés is támogat. A szolgáltatási szektorban tapasztalt idei növekedés jövőre is folytatódhat, sőt további emelkedés várható az elemző szerint.
Kérdéses ugyanakkor, hogy hogyan alakul az orosz–ukrán konfliktus, valamint hogy a versenyszféra mekkora szerepet tud vállalni a növekedésből, tekintettel arra, hogy 2014-ben elsősorban az állami, valamint európai uniós beruházások, és az autóipar húzta a gazdaságot.
Németh Dávid a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban kifejtette: 2014 decemberében az orosz rubel drasztikus gyengülése negatívan hatott a forintra és a zlotyra, így 315 forint fölé került az euró. A szakértő szerint aggasztóbb volt a forint dollárral szembeni gyengülése, az amerikai deviza jegyzése ugyanis az orosz válság miatt 255 forintra nőtt, amire több mint tíz éve nem volt példa. A december végi, jelentősnek mondható forintgyengülésben szerepet játszott az is, hogy Magyarország a „bóvli” befektetési kategóriában van, ezért sérülékenyebb a magyar deviza régiós társaihoz képest – közölte az elemző.
Hozzátette: egyelőre nem látni, hogy az orosz válság, illetve a feltörekvő piacokon kialakult eladási hullám mennyire lesz tartós, egy-egy bejelentés könnyen „eltolhatja” az árfolyamokat. A K&H várakozásai szerint a jövő év első felében 310-320 közötti euróárfolyamra van kilátás, az év vége felé pedig 305-310 forint környékén lehet a kurzus. Németh Dávid hozzátette, hogy az árfolyamprognózist felülírhatja a nemzetközi környezet változása, és pozitív hatást gyakorolhat a forintra, ha a nemzetközi hitelminősítők a jövő év végén felminősítik Magyarországot.
Tóth Gergely az idei év átlagos 308 forintos euróárfolyama után 2015-ben nem számol drasztikus gyengüléssel, de jelentősebb erősödéssel sem. Úgy vélte, sok tényező mutat afelé, hogy fennmaradhat a gyengülő tendencia, így az év egészében 310-315 forint lehet az átlagos euróárfolyam.
Németh Dávid szerint az őszi negatív inflációs értékek miatt elképzelhető, hogy az éves átlagos infláció 2014-ben mínusz 0,2 százalék lehet, jövőre pedig várhatóan az 1 százalékos szint alatt marad, a jövő év decemberében pedig – 2014 decemberéhez képest – 2,5 százalékos lehet a pénzromlás üteme. A jelenlegi kilátások alapján lefelé mutató kockázatok láthatók, ilyen például az olaj- és energiaárak csökkenése, valamint az alacsony nemzetközi inflációs környezet.
A vezető elemző szerint a nagyon alacsony infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „kényelmes helyzetben van”: tartósan laza monetáris politikát alkalmazhat, azaz az alapkamat a jelenlegi 2,1 százalékos alacsony szinten maradhat. Az orosz válság ugyanakkor bizonytalansági tényező a kamat alakulásában. Alapesetben 2015 derekán az amerikai Fed megemelheti a kamatszintet, ennek hatására pedig elképzelhető, hogy a magyar jegybankárok a jövő év végén emelik a kamatot. Ugyanakkor, ha az inflációs környezet tartósan enyhe marad, és a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor még kamatcsökkentés is elképzelhető 2015-ben.
Hasonlóan vélekedett Tóth Gergely is, aki ugyancsak 1 százalék alatti – 0,7 százalékos – inflációt vár 2015-re. A szakértő szerint „amíg lehet”, az MNB 2,1 százalékon tartja az alapkamatot, miközben a piac is „árazgat” egy 10-20 bázispontos kamatcsökkentést, és ha az orosz–ukrán konfliktus nem lesz súlyosabb, akkor valóban jöhet egy óvatos kamatcsökkentés.
Tóth Gergely hozzátette: a konzervatív forgatókönyv szerint marad az alapkamat 2,1 százalékos szintje 2015-ben is, ugyanakkor Németh Dávidhoz hasonlóan ő is megemlítette, hogy felfelé – vagyis a kamatemelés irányába – mutató kockázatot jelent, ha a Fed kamatemelési ciklust kezd.
