Szijjártó még csak az út felénél jár

A magyar külpolitika átalakításában legalábbis még rengeteg a teendője – mondta el a miniszter a távirati irodának év végi interjújában.

A világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel – tette hozzá.

Kiemelte: az új, pragmatikus magyar külpolitikának a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítania. Továbbra is a legjobb színvonalon el kell végezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához.

Ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik. Így oda került minden intézmény, amely szükséges a meghatározott célok eléréséhez: Magyarországon legyen a legnagyobb az EU-ban az ipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el.

A miniszter kiemelte, Magyarországnak is pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják a Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz–kínai forgalmat. Az is figyelemre méltó, hogy az orosz vámhivatal adatai alapján az uniós szankciók bevezetése óta az EU-orosz kereskedelmi forgalom csökkent, az orosz–amerikai viszont nőtt. A nemzetgazdasági érdekeket kell szem előtt tartani – mondta, de nem szabad elfelejteni, hogy „honnan jövünk, milyen értékrendet képviselünk, ezekhez az értékekhez ragaszkodnunk is kell”.

Úgy látja, a szomszédos országokban élő magyaroknak az az érdekük, hogy zökkenőmentes legyen a viszony Magyarország és az adott ország között. Ehhez az kell, hogy közös sikerek kössék össze az országokat, így olyan bizalom alakulhat ki, amely lehetővé teszi a nehéznek tűnő kérdések rendezését – mondta.

Példaként említette, hogy Szlovákiával határátkelőket építenek, és szorosra fűzik a határ menti gazdasági együttműködést. Románia stratégiai partner, Németország után a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, de nagy munkát kell végezni azért, hogy az ottani magyar közösség élete szempontjából érezhető javulást érjenek el. A magyar–szerb kapcsolatokat harmonikusnak nevezte, kiemelve: a történelmi megbékélés az együttműködés minden területének kedvez.

A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnehezebb a helyzet – mondta. Magyarország érdeke, hogy mielőbb, tárgyalásokkal lezárják a konfliktust. A gyors, tárgyalásos megoldás egész Európa érdeke, mert hosszú távon szüksége van „korrekt, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló” együttműködésre Oroszországgal – mutatott rá.

Szijjártó Péter a visegrádi négyekről (V4) kifejtette: ez „az egyik legfontosabb külügyi és külgazdasági erőforrásunk”, mert Közép-Európa biztosan az európai növekedés motorja marad, gazdasági súlya és politikai jelentősége folyamatosan nő Európában.

A V4-eknek érdekük, hogy legyen észak–déli irányú energiafolyosó a térségben, ennek legfontosabb láncszemét, a magyar–szlovák gázvezetékrendszer összekötését megteremtették. Hiányzik még a lengyel–szlovák interkonnektor, a lengyelországi LNG- (cseppfolyós földgáz) terminál, és a magyar–horvát gázinterkonnektort is kétirányúvá kell tenni – magyarázta.

Hangsúlyozta: a visegrádi országoknak egyes ügyekben érdemes együttműködnie másokkal, de a csoport négy országból áll, „ez az együttműködés így erős”.

Szerinte legfeljebb hangsúlybeli eltérések vannak az ukrán helyzet megközelítésében Magyarország és Lengyelország között. Arról van szó, hogy Magyarország és Szlovákia helyzete különleges a jelentős energiafüggőség és „az Oroszország és Európa közötti kölcsönös korlátozó intézkedések” okozta károk miatt – mondta.

Az új EU-vezetésről azt mondta, végre nagy esély van a hosszú távú munkára koncentrálni, elsősorban azért, hogy Európa visszaszerezze elvesztett versenyképességét. Az EU-nak készen kell állnia a bővítés felgyorsítására és arra, hogy a világ leggyorsabban növekvő régióival stratégiai együttműködést építsen ki – emelte ki.

A miniszter szerint a nyugat-balkáni régió stabilitásának záloga az uniós tagság lehetősége.

Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó Péter rossz hírnek nevezte, hogy nem lesz Déli Áramlat, most más beszerzési útvonalak után kell nézni. Véleménye szerint a Paks 2.-megállapodás minden elemében megfelel az uniós jogszabályoknak, nincs ok az EU közbeavatkozására.

A magyar–amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló – hangsúlyozta. A politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell – emelte ki.

A miniszter a keleti nyitásról azt mondta, nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A sikerek között említette, hogy nőtt a magyar export Kínába, Japánba, Dél-Koreába, Vietnamba, Törökországba, Macedóniába, Szerbiába, Egyiptomba és Marokkóba.