„A 30-50-szeres tőkeáttétel mindennapos gyakorlatnak mondható, noha ez is óriási kockázatot rejt magában. A 100-szoros tőkeáttétel pedig a befektetett összeghez képest 100-szoros a kockázat is. Lényegében fedezet nélküli befektetésről van szó, amelyet viszont a felügyelet utasítására fel kell tölteni. Kérdés, hogy kinek. Megteheti ezt a brókerház, vagy annak tulajdonosai, esetleg a befektetők is. A jelen eset felettébb bonyolult. Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója és tulajdonosa tavaly eladta részvényeit, az új tulajdonosok pedig vélhetően nem akarják kifizetni a mostani veszteséget. Feltételezem, hogy az ügyfelek sem. Így csődhelyzet alakulhatott ki, amelyben az MNB-nek lépnie kellett” – mondta a szakértő.
A tőzsdei befektetések jó része magas kockázattal jár, némelyik kifejezetten rizikós, ezzel minden befektetőnek tisztában kell lennie.
„A kérdés most az, vajon a brókerház megfelelő módon tájékoztatta-e ügyfeleit a fennálló kockázatról. Az ügyfél mindig a bróker tájékoztatása alapján bólint rá a befektetésre, és innentől a kockázat az övé. Nem mindegy tehát, hogy mennyire volt alapos a döntést megelőző tájékoztatás, mennyiben volt tudatában az ügyfél a kiugróan magas kockázatnak. Természetesen az sem ritka, hogy a nagy »kasza« reményében az ügyfelek bármekkora kockázatot felvállalnak, a tőzsde erről is szól. De ilyen esetekben kalkulálni kell a hatalmas bukással is” – folytatta a szakértő.
„Ebben az üzletben volt egy olyan tényező, amit sokan figyelmen kívül hagytak. A svájci jegybank független, önálló döntéseket hozhat, és ezt meg is tette. A Buda-Cash, sajnos, nincs egyedül ebben a helyzetben, mert az MNB által jelentett 11 milliárd forintos veszteségből a piaci információk szerint 8 milliárd csapódott le ennél a brókerháznál, azaz még 3 milliárd veszteség van más házaknál is. Óriási presztízsveszteség ez a szakma számára, mivel igen rossz fényben tünteti fel a brókereket. Az ügyfelek esetlegesen a Befektető-védelmi Alap segítségére számíthatnak, ami sok esetben csekély vigasz lesz. A befektetéseket kezelő cégek tagsági díjából és egyéb befizetéseiből fenntartott alapnál ugyanis a személyenkénti kártalanítás értéke 20 000 euró, ami ma durván 6 millió forintnak felel meg, de jelen esetben javarészt 50 milliós kártételekről beszélünk. Szigorúbb szabályozásra lenne szükség ezen a területen, mert nemcsak a közvetlen befektetők bukhatják el a pénzüket, vagy annak jó részét, hanem magukkal ránthatják a brókerház többi, a frankspekulációban részt nem vevő ügyfelét is” – zárta szavait az MNO által megkérdezett tőzsdei szakértő.
