Kedden sajtótájékoztatót tartott Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, ahol elmondta, erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során. A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben, és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a százmilliárd forintos nagyságrendet is – fejtette ki.
Windisch elmondta azt is, hogy a frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy tízmilliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy hosszabb időre terjed ki, és nagyságrendileg nagyobb összeget érint.
A befektetési piac ismerői szerint az MNB döntése nem meglepetés, sőt kifejezetten számítottak rá, mert az ügyfelek védelmének érdekében más lépésre nem maradt lehetőség. A svájci frank árfolyamának hirtelen emelkedése következtében létrejött kár ugyan a teljes 100 milliárdra becsült összegnek csak kisebb részét képezi, de rendkívül érdekes, hogy az miként jött létre.
Az MNO által megkeresett, neve eltitkolását kérő tőzsdei szakértő elmesélte, hogy a Buda-Cash (és más brókerházak is, ez nem volt egyedülálló a piacon) korábban olyan befektetési konstrukciót kínált ügyfeleinek, amely a svájci jegybank január 15-i döntéséig magas kockázatot jelentett, utána viszont egyenesen katasztrófát okozott. A befektetés lényege az volt, hogy a svájci frank nem töri át az euróhoz mért, korábban 1,20-nál maximalizált árfolyamát. Az ügyfelek úgynevezett 100-szoros tőkeáttétellel „játszottak” erre, ami azt jelenti, hogy például 100 CHF befektetése esetén 10 000 CHF értékkel foglalták el devizapozícióikat. Az esetleges nyereség és az esetleges veszteség is a magasabb összeg után volt várható.
A piac pontosan tudja – teszi hozzá szakértőnk –, hogy a Buda-Cash már hetekkel ezelőtt jelentette az MNB-nek a kialakult helyzetet, amelyben – már az MNB jelentése szerint – összesen mintegy 11 milliárd forint kár érte a magyarországi befektetőket.
„A 30-50-szeres tőkeáttétel mindennapos gyakorlatnak mondható, noha ez is óriási kockázatot rejt magában. A 100-szoros tőkeáttétel pedig a befektetett összeghez képest 100-szoros a kockázat is. Lényegében fedezet nélküli befektetésről van szó, amelyet viszont a felügyelet utasítására fel kell tölteni. Kérdés, hogy kinek. Megteheti ezt a brókerház, vagy annak tulajdonosai, esetleg a befektetők is. A jelen eset felettébb bonyolult. Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója és tulajdonosa tavaly eladta részvényeit, az új tulajdonosok pedig vélhetően nem akarják kifizetni a mostani veszteséget. Feltételezem, hogy az ügyfelek sem. Így csődhelyzet alakulhatott ki, amelyben az MNB-nek lépnie kellett” – mondta a szakértő.
A tőzsdei befektetések jó része magas kockázattal jár, némelyik kifejezetten rizikós, ezzel minden befektetőnek tisztában kell lennie.
„A kérdés most az, vajon a brókerház megfelelő módon tájékoztatta-e ügyfeleit a fennálló kockázatról. Az ügyfél mindig a bróker tájékoztatása alapján bólint rá a befektetésre, és innentől a kockázat az övé. Nem mindegy tehát, hogy mennyire volt alapos a döntést megelőző tájékoztatás, mennyiben volt tudatában az ügyfél a kiugróan magas kockázatnak. Természetesen az sem ritka, hogy a nagy »kasza« reményében az ügyfelek bármekkora kockázatot felvállalnak, a tőzsde erről is szól. De ilyen esetekben kalkulálni kell a hatalmas bukással is” – folytatta a szakértő.
„Ebben az üzletben volt egy olyan tényező, amit sokan figyelmen kívül hagytak. A svájci jegybank független, önálló döntéseket hozhat, és ezt meg is tette. A Buda-Cash, sajnos, nincs egyedül ebben a helyzetben, mert az MNB által jelentett 11 milliárd forintos veszteségből a piaci információk szerint 8 milliárd csapódott le ennél a brókerháznál, azaz még 3 milliárd veszteség van más házaknál is. Óriási presztízsveszteség ez a szakma számára, mivel igen rossz fényben tünteti fel a brókereket. Az ügyfelek esetlegesen a Befektető-védelmi Alap segítségére számíthatnak, ami sok esetben csekély vigasz lesz. A befektetéseket kezelő cégek tagsági díjából és egyéb befizetéseiből fenntartott alapnál ugyanis a személyenkénti kártalanítás értéke 20 000 euró, ami ma durván 6 millió forintnak felel meg, de jelen esetben javarészt 50 milliós kártételekről beszélünk. Szigorúbb szabályozásra lenne szükség ezen a területen, mert nemcsak a közvetlen befektetők bukhatják el a pénzüket, vagy annak jó részét, hanem magukkal ránthatják a brókerház többi, a frankspekulációban részt nem vevő ügyfelét is” – zárta szavait az MNO által megkérdezett tőzsdei szakértő.
Ezt látszanak alátámasztani Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének a keddi sajtótájékoztatón elhangzott szavai is, miszerint a Buda-Cash brókerháznál 15-20 ezer, az ügyben érintett DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél aggódhat most a pénzéért. A tőzsdei befektetőknél valamelyest könnyebb helyzetben vannak a bankbetétesek, akiket érinthet a mostani botrány, mivel esetükben az Országos Betétbiztosítási Alap 100 000 euró összegig vállalja a kártérítést.
Ha Ön is a Buda-Cash Brókerháznál forgatta a pénzét vagy a DRB bankcsoportnál van, várjuk jelentkezését a [email protected]!
Mit jelent a tőkeáttétel a svájci frank árfolyamváltozása esetében?
Tőkeáttételes ügyletre mind a részvénypiacon, mind pedig a devizapiacon van lehetőség. Ilyenkor a számlánkra betett pénzünket felszorozva plusz vásárlóerőt kapunk. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a pozíciómérethez szükséges tőkének csak egy töredékét kell elhelyeznünk letétként, a többit a brókerház biztosítja. A tőkeáttételes kereskedésnek az a nagy előnye, hogy a devizapiacon már kis árfolyamváltozáson is nagy összeget lehet keresni, hiszen a tőkeáttétellel jóval magasabb nyereség realizálható.
Hányszoros tőkeáttétel ilyenkor a megszokott?
A tőkeáttétel mértéke brókercégenként, bankonként, sőt pénzügyi termékenként is változik, így a megnövelt vásárlóerő kétszerestől akár több százszoros is lehet.
Miért éri ez meg a brókercégeknek?
A brókercégeknek ez azért éri meg, mert a nagyobb költésegységek után nagyobb jutalékot vonhatnak le, vagyis az ő nyereségük is nagyobb lesz, mintha az ügyfelük tőkeáttétel nélkül kötött volna üzletet.
Ha veszteséges lesz az ügylet, a veszteség is többszörös lesz? Ki viseli ennek a terhét?
A tőkeáttételes ügyletek legnagyobb kockázata az, hogy nemcsak a nyereségünk, hanem a veszteségünk is megsokszorozódhat. Így könnyen előfordulhat, hogy egy szerencsétlen ügylettel akár a tőkénk jelentős részét is elveszíthetjük. Ennek a terhét pedig az ügyfél viseli.
