3-5 százalék lehet a reklámadó

Márciusban jöhet a kormány előterjesztése.

Lázár János kiemelte: tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a legkisebb bevétellel rendelkező cégek kaphatnak-e mentességet; ettől nem zárkózott el az EB. A miniszter szerint van realitása a legalsó sáv megtartásának, de 2 főigazgatóság elvárásainak is meg kell felelni. „Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ezt mindkét főigazgatóság elfogadja”, mert versenyjogi szempontokat is figyelembe vesznek.

Kitért arra is, hogy többször felmerült, a kormány folytatott-e politikai tárgyalásokat a reklámadó ügyében.

Kifejtette: a kormány az EB-vel dialógust folytatott az adó megváltoztatásáról. Megerősítette azt is, hogy a kormány többször is „gazdasági típusú tárgyalásokat” folytatott a Bertelsmann-csoporttal az EB véleményét és javaslatát is figyelembe véve. Végül Lázár János idézett a Bertelsmann és az RTL-csoport „számunkra is megnyugtató” műsorkészítési alapelveiből, melyek a tárgyilagosság és a pártatlanság, „így fel sem merülhet az, hogy a reklámadó bevezetése után az RTL híradójának hangneme vagy stílusa bármit is változott volna”.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte: költségvetési szempontból 6,6 milliárd forint az idei reklámadó bevételi előirányzat, erre a büdzsének szüksége van, ezért olyan megoldást kell keresnie a kormánynak, hogy ez teljesíthető legyen.

Volner János (Jobbik) kiemelte: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.

Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak.

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke szerint el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a „médiát elnyomó gépezetnek”. Utóbbi lényege a képviselő szerint, hogy a független médiumok jövedelmezőségét a kormány ellehetetleníti, és befolyásolja a médiumokat, miközben az állami médiát felduzzasztják, és „a Fidesz propagandagépezetté silányítják”. A képviselő szerint a magyar nyilvánosság árnyéka korábbi önmagának, öncenzúra van, a közszolgálatiság röhejessé vált, a híreket pedig manipulálják.

Lázár János reagálásában kifejtette: a közmédiát közforintokból tartják fenn, és maximálisan támogat minden olyan törekvést, amely az erre szánt 80 milliárd forint racionális felhasználását lehetővé teszi. Úgy vélte, a fontos magyar gazdasági eredmények nem választhatók el a különadók bevezetésétől.

Mint korábban a Magyar Nemzet megírta, az egysávos adókulcs bevezetésének abszolút győztese a M-RTL Zrt., azaz az RTL Klub-csoport lenne, ők a törvény módosításával több mint 3,7 milliárd forinttal kevesebb adó megfizetésére kényszerülnének. A Bisnode nemzetközi hitelminősítő arról is beszámolt: a reklámadó kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávba eső kisebb, többnyire magyar vállalkozások. Majd olyan számítás is megjelent, mely szerint akár 6700 üzemeltető fizetheti a sarcot, ha átverik a változtatást. Orbán Viktor február közepén ismételte meg, hogy mindenképpen beszedik a 6,6 milliárd forintot, de itt már tudni lehetett, hogypaktumot készül elfogadni a kormány az RTL-lel.

Ugyanakkor a reklámadó egykulcsosítása sok kisebb médiavállalkozás – például vidéki rádiók – megszűnéséhez is vezethet. A Bisnode nemzetközi hitelminősítő szerint a reklámadó kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávba eső kisebb vállalkozások, amelyek egyébként a piac több mint 96 százalékát alkotják. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről korábban még szóba került a kisebb médiavállalkozások adómentessége is.