Ha Brüsszel nem enged, „abból még problémák lehetnek”

Olyan megoldásra tesznek javaslatot, ami „megadja a lehetőséget az országnak a növekedésre és a humanitárius válság leküzdésére”.

„Csak annyit mondhatok, hogy megvannak a forrásaink a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérének a kifizetésére. A többit majd meglátjuk” – fogalmazott az interjúban a görög pénzügyminiszter, kizárva egyúttal annak a lehetőségét, hogy országa újabb mentőcsomagért folyamodjon. Nem hagyjuk magunkat ismét egy olyan mechanizmusba kényszeríteni, amelyben hitel ellenében programfeltételeket kell teljesítenünk – szögezte le.

Ehelyett Görögország egy olyan megoldásra tesz javaslatot európai partnereinek, ami „megadja a lehetőséget az országnak a növekedésre és a humanitárius válság leküzdésére”. Ha Brüsszelnek ez így nem felel meg, „abból még problémák lehetnek” – mutatott rá a görög pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy akár új választások kiírása, vagy az euróövezeti tagságról tartott népszavazásra is sor kerülhet. „Mi nem ragaszkodunk a székünkhöz” – fogalmazott.

Nem ért a kormányzáshoz a Sziriza vezette görög kormány és felkészületlenségük súlyos veszélybe sodorja az országot – vélekednek a brüsszeli Európai Bizottságnál (EB), a frankfurti Európai Központi Banknál (EKB) és a német kormánynál a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap szerint.

A lap név nélkül nyilatkozó brüsszeli, frankfurti és berlini forrásai szerint Aléxisz Cíprasz kormánya „hihetetlenül inkompetens”, tagjai  „kávéházi forradalmárok”, akik még mindig nem értették meg, mekkora veszélybe sodorták Görögországot.

A 2010 óta államadósság-válsággal küzdő országot mentőhitelekkel támogató intézmények – az EB, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban trojkának nevezett hármasa – körében nem zárják ki, hogy a következő hetekben bekövetkezik a „Graccident”, vagyis az, hogy Görögország nem kilép, hanem „kibotlik” az euróövezetből, maradási szándéka ellenére távozásra kényszerül a valutaunióból.

Az Eurócsoport – az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa – hétfői ülésének így „pedagógiai célja” is van, a tanácskozáson tudatosítani akarják a görög vezetésben, hogy igen súlyos helyzetbe manőverezték az országot.

A görög kormány reformterveire egy meg nem nevezett kormánytisztviselő szerint pozitívan reagált szombaton Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke. Ennek ellenére az FAS szerint Brüsszelben és Berlinben úgy vélik, a görög kormány megpróbál kihátrálni korábbi ígéreteiből, erre utal, hogy Varufákisz levelében nincs szó privatizációról, a munkaerőpiac reformjáról és az áfáról. Az a terv pedig „derültséget” okozott, hogy  az adóhivatal alkalmi besúgókat – például turistákat, diákokat – bérelne fel az adózási fegyelem ellenőrzésére.

Brüsszeli, frankfurti és berlini vélemények szerint Varufákisz „teljes csőd”, és addig biztosan nem halad előre a görög válság kezelése, ameddig miniszter marad – írta az FAS. A hozzá nem értés szemléletes példája, hogy a napokban az athéni pénzügyminisztérium egy magas beosztású tisztségviselője az EB humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosához fordult segítségért, mert nem tudta, hogy a biztos kizárólag az EU-n kívüli területekkel, országokkal foglalkozik.

A görög kormány a 2012-ben indított második mentőprogram hiteleiből megmaradt források lehívásáig kincstárjegyek kibocsátásával kíván forráshoz jutni. Az elképzelés szerint az állampapírokat bankok vásárolnák meg, és az EKB-nál helyeznék el. Ehhez azonban szükséges, hogy az EKB hozzájáruljon a szuverén kincstárjegyek kibocsátási kvótájának megemeléséhez. (Az EB, az EKB és az IMF korábban engedélyezte, hogy Görögország 15 milliárd euró értékben kibocsásson kincstárjegyeket, és Athén már kimerítette ezt a keretet.)

Az EKB elzárkózik ettől. A tiltott költségvetési finanszírozás egyértelmű, „világos esete lenne, ha még több görög kincstárjegyet fogadnánk el fedezetként a jelenlegi helyzetben, amelyben Görögország nem tud hozzáférni a piaci forrásokhoz” – mondta az FAS-nek Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja. Az EKB „nem tesz ilyet, Görögország kedvéért nem sértjük meg a szerződéseinket” – tette hozzá Coeuré, kiemelve, hogy „a görög kormánynak, mint minden más kormánynak tudomásul kell vennie, hogy Európa szabályokon alapuló közösség”.

Aléxisz Cíprasz miniszterelnök a kincstárjegy-kibocsátással kapcsolatban a Der Spiegel című német hírmagazin szombati számában megjelent interjúban azt mondta, amennyiben az EKB nem támogatja a tervet, „nagy felelősséget vállal” és azt kockáztatja, hogy újrakezdődik a „thriller”, amely lejátszódott február 20-a, a második mentőprogram négy hónapos meghosszabbításáról szóló megállapodás előtt.