Tűzoltás az uniós forrásokért

„Az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve.”

Kijelentette: Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. A szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban – fogalmazott.

Megismételte, hogy a 2014–2020 közötti időszakban a legfontosabb cél a gazdaságfejlesztés, az összes forrás 60 százaléka erre irányul majd, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatásával. A miniszter elismerte, kockázatot jelent, hogy a magyar kkv-szektor képes lesz-e lehívni ekkora összeget az Európai Bizottság által megszabott irányok mentén. Hozzátette, májusra az összes operatív programot elfogadja a kormány.

Megjegyezte, a korábbi majdnem 50 százalékról 20 százalék alá szeretnék leszorítani az európai uniós projektek előkészítésének és lebonyolításának a költségét az adott programra rendelkezésre álló teljes forrás arányában. A korábbi óriási költséghányaddal Magyarország „messze kilógott a nemzetközi sztenderdekből” – jegyezte meg. A közvetlen költségek aránya az adott projekt teljes költségvetésén belül nem lehet több mint 7 százalék, a közvetett költségeké 5,5 százalék, az ingatlanvásárlásé 2 százalék, a rezsiköltség pedig legfeljebb 1 százalék – sorolta.

Az európai uniós források jó felhasználása mellett Magyarország versenyképességét növelné a bürokrácia csökkentése is – mondta. Szavai szerint „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá.

A bürokráciát mindenekelőtt három területen kell csökkenteni – emelte ki a miniszter. Az egyik az európai uniós pénzek lehívása, ahol rugalmasabb hozzáférést kell biztosítani, s a magyar szerveknek bizalommal kell lenniük a nyertes pályázók iránt. „Például ne kelljen nagy összegű bankgaranciát benyújtani az előleg lehívásához – mondta. – A bürokráciacsökkentés másik kiemelt területe az adóigazgatási eljárás, a harmadik pedig a hatósági eljárások, különösen az építésügy területe” – tette hozzá.

Szintén fontosnak nevezte a versenyképesség szempontjából a közbeszerzési rendszert. Készül az új közbeszerzési törvény, várhatóan az év második felében elfogadja a parlament – mondta. „Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd” – mondta.

Lázár János elismerte, az európai uniós fejlesztési források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Úgy fogalmazott, annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.