Tűzoltás az uniós forrásokért

„Az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve.”

Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elismerte, az elmúlt időszakban tűzoltás zajlott, hogy sikerüljön megtartani az EU-s forrásokat. Kijelentette: a kormány képes volt stabilizálni a helyzetet, a 2012-es 1000 milliárd forinthoz képest 2013-ban 1700 milliárd forintot sikerült kifizetni, 2014-ben pedig 1840 milliárd forintot. Az Európai Bizottság már nem beszél arról – mint 2012 közepén –, hogy Magyarországnak visszafizetési kötelezettsége lesz, elveszít forrásokat – tette hozzá.

A 2007–2013-as időszakban rendelkezésre bocsátott 8700 milliárd forintnyi forrás 80 százalékát sikerült lehívni az Európai Bizottságtól. Ha idén sikerül 2263 milliárd forint értékben számlát befogadni, akkor Magyarország egy fillért sem fog elveszíteni – mondta. Ez eredmény ahhoz képest, hogy milyen állapotban volt a rendszer 2010–2012-ben – jegyezte meg.

Hozzátette, rossz volt az európai uniós források kifizetésének korábbi intézményrendszere, vissza kell helyezni az egészet az államapparátushoz azért, hogy világosabb legyen az ellenőrzési és felelősségi rendszer.

„Egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb a felelősségi viszonyrendszer”, ha egy minisztérium irányítja a folyamatot, nincs kiszervezve az egész egy „holt térbe” – mondta. Ez még akkor is igaz, ha komoly kételyek vannak Magyarországon az állam hatékonyságával kapcsolatban – jegyezte meg.

Kijelentette: a korábban az európai uniós források elosztásáért felelős intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még növelte is a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát ahelyett, hogy mérsékelte volna. Hozzátette, a 2007–2013-as időszak „negatív tanulsága” az intézményrendszer tökéletlenségén túl az is, hogy olyan „bizonytalan, konformista célokat” fogalmazott meg a 2010 előtti kormányzat, amelyek nem estek egybe a magyar nemzeti érdekkel. Hiányzott a bátorság és a politikai stabilitás a nemzeti érdek érvényesítéséhez – mondta.

A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország érdekeihez igazítsuk az EU-s szabályokat. „Az európai uniós diktátumok átültetése nem egyenlő az ország érdekével – mondta. – Megpróbálunk mozgásteret találni az érdekérvényesítéshez – tette hozzá –, mert nem elég egyszerűen átvenni az uniós szabályokat és lemenedzselni a pénzek kifizetését. Az EU-s pénz eszköz, amelyet ügyesen kell fölhasználni, ezért van jelentősége a szabályozásnak” – fejtette ki.

Kijelentette: Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. A szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban – fogalmazott.

Megismételte, hogy a 2014–2020 közötti időszakban a legfontosabb cél a gazdaságfejlesztés, az összes forrás 60 százaléka erre irányul majd, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatásával. A miniszter elismerte, kockázatot jelent, hogy a magyar kkv-szektor képes lesz-e lehívni ekkora összeget az Európai Bizottság által megszabott irányok mentén. Hozzátette, májusra az összes operatív programot elfogadja a kormány.

Megjegyezte, a korábbi majdnem 50 százalékról 20 százalék alá szeretnék leszorítani az európai uniós projektek előkészítésének és lebonyolításának a költségét az adott programra rendelkezésre álló teljes forrás arányában. A korábbi óriási költséghányaddal Magyarország „messze kilógott a nemzetközi sztenderdekből” – jegyezte meg. A közvetlen költségek aránya az adott projekt teljes költségvetésén belül nem lehet több mint 7 százalék, a közvetett költségeké 5,5 százalék, az ingatlanvásárlásé 2 százalék, a rezsiköltség pedig legfeljebb 1 százalék – sorolta.

Az európai uniós források jó felhasználása mellett Magyarország versenyképességét növelné a bürokrácia csökkentése is – mondta. Szavai szerint „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá.

A bürokráciát mindenekelőtt három területen kell csökkenteni – emelte ki a miniszter. Az egyik az európai uniós pénzek lehívása, ahol rugalmasabb hozzáférést kell biztosítani, s a magyar szerveknek bizalommal kell lenniük a nyertes pályázók iránt. „Például ne kelljen nagy összegű bankgaranciát benyújtani az előleg lehívásához – mondta. – A bürokráciacsökkentés másik kiemelt területe az adóigazgatási eljárás, a harmadik pedig a hatósági eljárások, különösen az építésügy területe” – tette hozzá.

Szintén fontosnak nevezte a versenyképesség szempontjából a közbeszerzési rendszert. Készül az új közbeszerzési törvény, várhatóan az év második felében elfogadja a parlament – mondta. „Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd” – mondta.

Lázár János elismerte, az európai uniós fejlesztési források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Úgy fogalmazott, annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.