Mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a közbeszerzések a magyar gazdaság életében. Tavaly – a korábbi esztendőkhöz képest – emelkedett az eljárások száma, s nőtt az ilyen keretek közt elköltött pénz mennyisége is. A múlt évben már megközelítőleg tizenkétezer procedúra zajlott le eredményesen, ez ügyben 2012-höz viszonyítva negyvenszázalékos emelkedést jegyeztek fel. Az összegeknél még nagyobb változás figyelhető meg: két esztendővel ezelőtt 1333 milliárd forintról szóltak a közbeszerzések, tavaly pedig már majdnem 2400 milliárdról. Kiemelhető az is: a tavalyi eljárások értéke a hazai össztermék, a GDP nagyjából nyolc százalékát tette ki, a mutató korábban öt százalék körül mozgott.
E fontos számszaki összefüggésekre az a dokumentum hívja fel a figyelmet, amelyet az új közbeszerzési törvény előkészítése kapcsán nemrégiben a Miniszterelnökség tett közzé. A javaslat felidézi, hogy az unió az utóbbi időben több jogszabályt is elfogadott a témakörben, s a passzusokat a magyar jogrendbe is be kell illeszteni. Az új szabályrendszer kialakítását úgy végezné el a kormány, hogy közben ügyelne rá: a kis és közepes cégek több lehetőséghez jussanak. Az ajánlatok értékelésekor előnyhöz juthatnak azok a vállalkozások, amelyek új munkahelyeket hoznak létre, s árujuk, szolgáltatásuk – a minőség, az innovatív megoldás vagy más tényező okán – értéket képvisel. A kicsi, közepes cégeket közmegbízás elnyeréséhez segíthetik hozzá az új eljárási szabályok, s az is, hogy bizonyos esetekben olcsóbbá válna a jogérvényesítés.
A kormány követné korábbi célkitűzését, előmozdítva a hazai kis, közepes gazdasági szereplők sikerét a közbeszerzésekben. A mikro-, kis- és középvállalkozások a tavalyi eljárások 83,7 százalékát nyerték el. E közmegrendelések összege meghaladta a 658 milliárd forintot, a summa a teljes érték 27,5 százalékát adta.
